Jövő héten, pénteken kezdődik Mohácson a busójárás. A szőrével kifordított, szalmával kitömött, bő gatyás, csúf arcú bocskorosok február 27-től március 4-ig ijesztő álarcban, kolompokkal, kereplőkkel űzik el a telet.
A busójárás télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. A busójárás eredeti célja – hasonlóan más adománygyűjtő szokásunkhoz -, a varázslással egybekötött jókívánság volt. A busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozta meg.
A hagyományokból mára csak a vidám felvonulás és vígasság maradt meg. A kereplő, hangoskodó busó csoportok Mohácson, a régi népszokás központjában, a Kóló téren gyülekeznek. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal.
A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap.
A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.
magyarno.com
Powered by Facebook Comments