Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Egy felvidéki lány gondolatai anyanyelvünkről

Egy felvidéki lány gondolatai anyanyelvünkről

 

 

 

 

 

 

A magyar nyelv, a mi gyönyörű anyanyelvünk igen gazdag. Hiszen egy dolog több szóval, közmondással, szólással kifejezhető. Mégis azt látjuk vagy inkább halljuk napjainkban, / és nemcsak nálunk, Felvidéken/, hogy a magyarul beszélő emberek beszéde nem tiszta, nem tiszta magyar. Az újságcikkek, könyvek tele vannak furcsa – idegen kifejezésekkel.

anyanyelv3

A megszokott, nyugodt életet felváltotta a rohanás. A családok szinte alig vannak együtt. Ha mégis sikerül egy-egy napot közösen eltölteniük, rohannak a plázába (nagy bevásárlóközpont), McDonald´sba (amerikai gyorsétterem), pizzériába (olasz gyorsétterem), hogy ezt megünnepeljék shoppingolással (vásárlással), hamburgerezéssel, pizzázással.
Az emberek vándorlása, a kultúrák áramlása jelentős részben rongálják nyelvünket. A kínaiak, japánok idehozták a masszázst, az akupunktúrát, judót, karatét. Néhányan aerobicot, squasht, zumbát sportolnak. Az emberek életéből így kimarad a séta, a kerékpározás, a friss levegőn való tartózkodás. És a böjt? Valamikor a böjt az ünnepekre való felkészülést jelentette. Csak karácsony és húsvét előtt böjtöltek. Ma különféle „diéták” vannak, melyek bármikor végezhetők.
Az elektronikai cikkek villámgyors fejlődése rengeteg szakszót, műszót áraszt nyelvünkbe. Ezeknek nagy többsége angol. Amikor számítógépezünk, először a monitort (képernyő) kapcsoljuk be. A számítógépben processzor, Ram kártya található. Az internetet (világháló) használva e-mailt küldünk, linkre kattintunk.
Elárasztanak bennünket az idegen ünnepek. Valentin-napkor szívecskés apróságokat ajándékoznak egymásnak az emberek. Mindenszentekkor ijesztők vonulnak a falu utcáin, mert szerintük nálunk is Halloween van.
Mi Szlovákiában élünk. Napirenden kapcsolatban vagyunk a szlovák nyelvvel. Egy épületbe járunk iskolába a szlovák tanulókkal, a zeneiskolában vegyes csoportokban tanulunk, az üzletekben általában államnyelven szólnak hozzánk. Sajnos a magyar nyelven íródott tankönyveink is hiányosak. Matematikára például egy jó minőségű munkafüzetünk van, de szlovák nyelvű. Lassan, alattomosan lopóznak anyanyelvünkbe a szlovák kifejezések. Sajnos néha gondolataink olyan gyorsak, hogy ezeket alig vagyunk képesek szűrni. Úgy gondolom, kicsit kezd elkülönülni a felvidéki magyarság nyelve az anyaországitól. Azért, mert a szlovák nyelv itt a vidékünkön befolyásolja magyar nyelvhasználatunkat. Sok szlovák szó kerül anyanyelvünkbe főleg azért, mert lusták vagyunk gondolkodni azon, hogy is hangzanak ezek a szavak magyarul.
A magyar nyelvet nemcsak az idegen szavak roncsolják, hanem mi, fiatalok is „modernkodó”, „menő” kifejezéseinkkel. Legtöbbször azt mondjuk, hogy „mek suliba” és nem azt, hogy megyek az iskolába, vagy felveszem a telefonom helyett, felveszem a „telóm”. Ezt még sorolhatnám, de egyhamar nem lenne vége ennek az írásnak.
Azt nem tudjuk megakadályozni, hogy idegen szavak, és sokszor helytelenül használt vagy helytelenül alkotott szavak bekerüljenek anyanyelvünkbe, viszont nem feltétlenül kell őket nekünk is átvennünk és továbbadnunk.
Harcoljunk nyelvünk tisztaságáért! Ne hagyjuk, hogy legősibb kincsünk: édes anyanyelvünk tisztasága, szépsége elvesszen.

Kiss Virág, Felsőszeli

Kiss Virág 14 esztendős, a felsőszeli Széchenyi István Alapiskola tanulója, a Palóc Társaság esszépályázatára készítette írását.

Felvidék.ma/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

2 thoughts on “Egy felvidéki lány gondolatai anyanyelvünkről

  1. Minden elismerésem kedves Felsőszeli Kiss Virág. Még a neved is gyönyörü. Az írásod pedig kitűnő. Elég sokszor ugrok én is arra ha ilyesmit látok. Sok szerencsét kívánok az életben.

  2. Ábrányi Emil Magyar nyelv.
    Címkék: ábrányi emil 2011.02.26. 14:53

    Ó szép magyar nyelv! Aki egyszer téged.
    Ajkára võn, többé nem dobhat el!
    Szentség gyanánt hogy befogadja éked,
    Õrzõ oltárrá válik a kebel.

    Pajzán, derüs vagy, mint nõink szeme,
    S erõs, szilárd, mint hõsök jelleme!
    Gyöngéd vagy és lágy, mint mennybolti kék,
    S dörögni úgy tudsz, mint villámos ég!

    Minden, mi fejben, vagy szívben fakad,
    Tõled nyer pompát, színdús szavakat.
    Nagy eszme, érzés oly ragyogva hord,
    Mint egy király az ünneplõ bíbort!

    Bír-e más nyelv úgy epedni,
    Annyi bájjal, annyi kéjjel?
    Olvadóbb, mint lant zenéje.

    Holdvilágos langyos éjjel,
    Mely virágot s dalt terem,
    Mikor ébren semmi sincs más,

    Csak a fák sötét bogán:
    Hangos, boldog csalogány.
    S boldog, néma szerelem…

    Hát a csapongó.
    Gyorsszavú tréfák
    Játszi szökését
    Festi-e más nyelv.
    Oly remekül?

    Pattog a víg élc,
    Ám sebe nem fáj,
    Mert csak enyelgés,
    Tarka bohóság
    Volt az egész!

    Magasztos gyásznak bánat-dúlta hangja.
    Úgy zendül benne, mint egyház harangja,
    Mely messze hinti mély, komor szavát.
    Búg, mint a gyászdal, mint sír-fáklya lobban,
    S mint súlyos léptek kripta-csarnokokban,
    Úgy döng minden szó a kedélyen át!

    Ciklopsz pörölye, hogyha csatát fest,
    Csatakürtök bõsz riadása!
    Halld! Halld!
    Száguldva, vihogva, kapálva.
    Dölyfös paripák robbannak elõ.
    Százak keze vág, százak keze lõ.

    Nem szárnyal a vér-ködös égre más,
    Csak ágyudörej, szitok és zuhanás!
    Rászkódik a föld, iszonyodva reng,
    Amerre a kartács vad tánca kereng!
    Dúl a szilaj kéz, csattog a kard,
    Sebet osztva süvölt: ne bántsd a magyart!

    Hatalmas, szép, nyelv,
    Magyarnak nyelve!
    Maradj örökké
    Nagy és virágzó!
    Kísérjen áldás,
    Amíg világ áll!
    S legyen megáldott.
    Az is, ki téged.
    Ajkára vesz majd:
    Elsõt rebegve,
    Végsõt sóhajtva

Minden vélemény számít!

Top