Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Dr. Endrey Antal: A Nimród-monda háttere

Dr. Endrey Antal: A Nimród-monda háttere

Középkori krónikáink a magyarság első őseként a legendás Nimródot jelölik meg. Nimród először Kézai Simon, Kún László udvari papja, 1282 körül írt Gesta Hungarorumában lép fel a magyar történetírásban. Kézai elmondja, hogy a vízözön után kétszázegy évvel az óriás Nimród (ki a kéziratok egy részében Ménrót néven szerepel) egész nemzetségével hozzáfogott a bábeli torony építéséhez. A nyelvzavar után Evilát földjére költözött, mely Perzsia egyik tartománya, és ott felesége, Enéh két ikerfiút szült neki, Hunort és Magyart.

Ettől a két fiútól és a szolgálatukban álló vitézektől származtak a hunok és a magyarok. Ezt a történetet több mint húsz középkori magyar krónika megismétli, sőt, még egy német krónikás is átvette.

Ki volt Nimród? Neve már a Bibliában is szerepel, mint Noé legrosszabb fiának, Kámnak egyik leszármazottja. A Biblia első könyve, a Genezis, ezt írja róla: „Nimród volt az első uralkodó a földön. Hatalmas vadász volt az Úr előtt, innen a mondás, ‘Akárcsak Nimród, hatalmas vadász az Úr előtt’.
Birodalmához tartozott Bábel, Erek és Akkád, valamennyi Sinár földjén.” A Genezist kb. Kr. e. 950-ben írták. Az idézett szöveg arra utal, hogy Nimród már akkor is legendás hírű személy volt, ki már kissé elmosódott a történelem homályában.

A modern történettudomány minden különösebb vizsgálat nélkül “szép mesének” nyilvánította a magyar Nimród-mondát, Kézait pedig azzal vádolta meg, hogy Nimródot egyszerűen csak „kölcsönvette” az Ószövetségből, hogy a magyarságnak elfogadható bibliai őst szerezzen.

A feltételezett kölcsönzésnek azonban sok akadálya van. Nimród ugyanis mint Kám leszármazottja szerepel a Bibliában, viszont a keresztény egyházatyák, kiket Kézai jól ismert, a magyarokat és a hunokat egyöntetűen Noé másik fiától, Jáfettöl származatták. Ha tehát Kézai egyszerűen a Bibliából szedte volna Nimródot, az egyház tanítása ellen járt volna el, Kám nemzetségében keresve őst nemzetének. Ezt, pedig mint katolikus pap, főként, mint a király saját lelkésze, nem tehette meg.

A Biblia arról sem tud, hogy a bábeli tornyot Nimród építette volna. Viszont az araboknak van egy ősrégi mondájuk, hogy a bábeli tornyot Nimród építette, mert meg akarta látni Ábrahám Istenét. Hasonló mondák más népek közt is maradtak fenn Mezopotámiában és a Közel keleten. Ezekről azonban Kézai nem tudhatott. Honnan került tehát ez a motívum krónikájába?

babel
A modern bibliatudomány azt is megállapította, hogy a Genezisben Noé leszármazottaiként szereplő személyek nem egyéneket képviselnek, hanem népeket és országokat, s hogy az ószövetségi zsidók Kám nemzetségébe azokat a népeket sorolták, melyek legveszedelmesebb ellenségeik voltak.

Ezzel kapcsolatban érdekes megjegyeznünk, hogy Nimród a régi arab legendákban következetesen, mint Ábrahám ellensége szerepel. Minthogy Ábrahámot az arabok éppúgy ősüknek tekintették, mint a zsidók, ez a szembeállítás arra utal, hogy Nimród népe a szemita népeknek igen veszedelmes ellensége lehetett és felettük uralkodott is.

Nimródnak ez az ellenszenves beállítása a későbbi zsidó irodalomban is megmaradt és a korai keresztény egyházatyák is átvették. Így pl. a ‘Naftali testamentuma’ címü apokrif zsidó irat az istentelen Nimródról beszél, aki a népeket Isten ellen lázadásra vezette. Szent Izidor szerint Nimród tanította a perzsákat a tűz imádatára, „a fekete Kus fia  fedezte fel a csillagászatnak és mágiának gonosz tanait.”

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

3 thoughts on “Dr. Endrey Antal: A Nimród-monda háttere

  1. Azt szeretném kérdeznii, hogy lehet a Bibliai Nimród Hunor és Magyar atyja, mikor a Bibliai Nimród a vizözön előtt élt a Hunor és Magyar meg a víözön után sokkal késöbb?

    1. László Gyula írta:

      “A szarvasünő tisztelete, úgy látszik, [ jégkor vége után] északra vándorolt vadásztörzseknél alakult ki, majd később innen sugárzott le egészen Görögországig (hiszen Artemis istennő kísérője is agancsos szarvasünő)… Kelet Európa és Szibéria erdős területeinek és füves pusztaságainak régi és mai művészete tele van szarvasábrázolásokkal…

      László Gyula: Hunor és Magyar nyomában Budapest 1967, 33- 67

    2. A Biblia nem lehet forrása a történelmi hivatkozásoknak! Plágiumok tömkelege, és vágyak kivetülése, amely csak egy népcsoportra vonatkozik! Évszámok nélküli mesekönyv, melyhez ezer év kellett, hogy elnyomja a valódi történelmi leírásokat. Tibeti, egyiptomi, görög, hun, magyar leírásokat.

Minden vélemény számít!

Top