Délvidék- Keve vára romjai

Kevevára ősi település, Dél-Bánságban, az Al-Duna egyik kedvező fekvésű pontján, a Morava folyó torkolatával szembeni két hosszú sziget közötti átkelőhelyen létesült. A fennmaradt adatok szerint a népvándorlás idején Priscos rhétor a Morava torkolatánál fekvő Margumból kelt át az északi oldalra, hogy Attila udvarába menjen.

Kevevára az egykori Keve vármegye székhelye volt, várának építése a XII. századra tehető. Anonymus szerint az Árpád-kor előtt is erősség állt itt, mely Ajtony őséé, Galádé volt, s ennek helyére István király épített várat. – Ennek maradványai a mai kisváros déli-délnyugati szélén állnak.
keve-vara2A kevei ispánok névsorát 1201-től ismerjük: 1201-ben Achilles országbíró, 1211-1212-ben Bánk nádor, 1216-1221-ben Gyula országbíró, 1221-től Lőrinc étekhordómester.

1204-ben itt tartóztatta fel Imre király Leó bíborost, a pápai követet, akit a pápa Bulgáriába küldött, hogy koronát és zászlót vigyen az új bolgár cárnak. IV. László király is több ízben megfordult Keve várában, miről egy 1286 aug. 14-én és egy szeptember elején kelt év nélküli oklevél tanúskodik.

A helység 1392 táján kezdett felvirágozni, mert ekkor mentette fel Zsigmond király a vám és a harmincad fizetése alól. 1397-ben már királyi sókamara-hely volt és 1405-ben vásárjogot is nyert. 1412-ben két szomszédos pusztát, Bálványost (mai Homokbálványos) és Jokronoveczet (mai Székelykeve) kapta Zsigmond királytól, aki 1428-ban a város polgárait az adózás terhe alól is felmentette, továbbá szabad halászatra és hetivásárok tartására is feljogosította őket.

Albert, V. László, de különösen Mátyás király több ízben állított ki a város részére szabadalomleveleket. Fontos hadi és kereskedelmi pont volt a Dunánál még a XV. század végén is.

Vára a XV. században a királyé volt. 1435-ben Zsigmond király Keve város lakosainak tette kötelességévé a vár fenntartását és védelmét. 1458-ban a vár a Hunyadiak iránt ellenséges érzelmű rácok kezébe került, de Szilágyi Mihály visszaszerezte, tőlük és 1459–1460-ban megerősíttette. 1478-ig a várat megviselte az idő, az országgyűlés elrendelte helyreállítását.

A város 1510-ben még jelentékeny kereskedelmi gócpont volt és lakosai ekkor túlnyomóan rácok voltak, akik, Szerémi György emlékiratai szerint, a török kereskedőkkel állandó összeköttetésben álltak.

1523 augusztus 6-án II. Lajos király tartózkodott Keve városában.

Hogy mikor esett el Keve vára, nem állapítható meg; valószínű azonban, hogy 1551-ben került török kézre. Az 1564–1576-as években török bég ült a várban, aki a temesvári basa alá tartozott. 1685-ben a temesvári szandzsák alá tartozó pancsovai kerület helységei között szerepel. A hódoltság alatt szerb lakosai a helység nevét Kubinra változtatták.
1717-ben, az akkori kincstári jegyzék szerint, 50 lakott háza volt.

Várát az 1739. évi belgrádi békekötés értelmében lebontották.
keve-vara3Ma a közel négyszög alakú plató peremén csak itt-ott észlelhetjük a valaha végigfutó falak helyének domborulatát. Az északi oldalon készített újkori útbevágásnál látható az egykori védőfal-sánc terepalakulata. A déli-délnyugati, Szendrő felé néző dombnyúlványon ma is megfigyelhetjük a falak alapjait.

Erdei Iván Márk

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás