Csukás Istvánt köszöntötték a budapesti Játékszínben

2018. április 15., 20:23

A 82 esztendős Csukás István Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadémiára, mégis –, a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.
„ Egészen más a zenei hallás és a verszenei hallás… ”

– mondta Lackfi Jánosnak a 75. születésnapjára készült szubjektív portréban, M. Nagy Richárd Csukás 75 című filmjében.

Budapest, 2018. április 15. Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze (első sor b2) mesejátéka, a Gombóc Artúr, a nagy utazó századik előadása utáni ünnepségen a budapesti Játékszínben 2018. április 15-én. A Szitha Miklós zeneszerzővel (hátsó sor b2) közös darab jubileumi bemutatója után köszöntötték a művészt, aki a napokban ünnepelte 82. születésnapját. Balról jobbra Gombóc Artúr, Csukás István, Zsurzs Kati, az előadás rendezője (k), Bank Tamás, a Játékszín igazgatója, Lőkös Ildikó, az előadás dramaturgja, az idén 40 éves Süsü, a sárkány, valamint az előadás szereplői. MTI Fotó: Mónus Márton

Budapest, 2018. április 15. Csukás István Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze (első sor b2) mesejátéka, a Gombóc Artúr, a nagy utazó századik előadása utáni ünnepségen a budapesti Játékszínben 2018. április 15-én. A Szitha Miklós zeneszerzővel (hátsó sor b2) közös darab jubileumi bemutatója után köszöntötték a művészt, aki a napokban ünnepelte 82. születésnapját. Balról jobbra Gombóc Artúr, Csukás István, Zsurzs Kati, az előadás rendezője (k), Bank Tamás, a Játékszín igazgatója, Lőkös Ildikó, az előadás dramaturgja, az idén 40 éves Süsü, a sárkány, valamint az előadás szereplői. MTI Fotó: Mónus Márton

Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.

Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.

2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.

Wikipédia

www.magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top