Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Receptek (Page 5)

A farsangi fánk

Hazánkban, az élet legfontosabb területein évezredek óta írott törvények szabályozták a közösségi viselkedésmódot. A népszokások azonban sok esetben felülírták a törvényeket, ezek nélkül ugyanis egyes közösségek fennmaradása lehetetlen lett volna. A közösség tagjainak egymáshoz való viszonyát, a család rendjét, a kis közösség erkölcsét és illemét, a lakóhelyen belüli elrendezést mindig a szokások határozták meg. A…

Reggelire müzli helyett fokhagymás pirítós, citromos teával

Sokunk gyermekkori kedvenc reggelije volt a fokhagymás pirítós teával. A müzlik korszakában van aki elhúzza a száját, ma ugyanis az “egészséges táplálkozás” közé sehogy sem fér be ez a régen nagyon is kedvelt reggeli. Vegyük sorra, hogyan készül és miért érdemes fogyasztani. Az igazi pirítós nem kenyérpirítóban sül, hanem bizony zsiradékban. Ettől lesz kalóriadús a…

Vasárnapi ebéd, ünnepek után

Ünnepek után az első vasárnapi ebéd készítése komoly fejtöréssel jár. A nehéz hús ételek lekerültek az ünnepi asztalról, könnyedebb fogások után vágyunk. A kamrában a nyár ízei üvegbe zárva csábítanak, csak le kell emelni a polcról. A meggyleves rántott sajttal gyorsan elkészíthető és jó megoldás a megfáradt gyomornak. Meggyleves Egy üveg meggybefőttet másfél üveg vízzel…

Zsebes karaj Szilveszterre

A szilveszteri hagyományainknak ősi gyökereik vannak. Nagy jelentősége van az év utolsó napjának és az új év első napjának, mert az akkor történtek határozzák meg azt, hogy a következő évben milyen lesz a sorsunk, milyen lesz a  termés a földeken. Hazánkban ilyenkor a fő étek a disznóhús, mert az a házba túrja a szerencsét, tilos…

Töltött káposzta és az ünnepek

Hagyományaink szerint karácsony és újév között töltött káposzta kerül az asztalra. Készítésének első leírása 1695-ben, a Tótfalusi szakácskönyvben jelent meg, elődjét a káposztás hús néven ismerték. Ma Dél-Kelet Magyarországon szármának is hívják. Miért érdemes töltött káposztát főzni az ünnepekre? Először is, mert finom. Elkészítése mellett szól még az az érv, hogy minél többször melegítjük, annál…

Karácsonyi süteményforma

Mit ér a finom sütemény, ha sikerül esztétikailag eleget tenni a követelményeknek? A leggyakorlottabb háziasszonnyal is előfordul, hogy a desszert csábító megjelenését valahogy nem sikerül megalkotni. Leginkább a bevonatok okozzák a legnagyobb gondot, praktikus ötletekkel azonban áthidalhatjuk a problémát. Kelt tésztából könnyen elkészíthetjük az alábbi karácsonyi formát. A négy-öt rétegből álló tésztát kerekre formázzuk, a…

Sörben sült kacsacomb párolt káposztával

A magyar kacsa a hazai gazdaságoknak egyik legkedveltebb szárnyasa volt, mely a tyúk, liba, sertés mellett szintén a család húsellátását szolgálta. Elsősorban sült étek készült belőle. Tudjuk, hogy Jókai Mór is szenvedélyesen szerette a sült kacsát, és felesége addig nem adott neki ebédet, amíg 30-40 oldalt le nem írt, így délutánra sült kacsához jutott, és…

A sütőtök áldásos hatása

A sütőtök az egyik legkedveltebb téli étkünk, olcsósága miatt mindenki számára elérhető. Nálunk néhány éve teret hódított a kisebb méretű kanadai sütőtök, amely jóval könnyebben feldolgozható, mint a régebbi, hagyományos 6-10 kg-os sütőtök. Fogyasztásának számtalan előnye van: Íze kiváló, édes és zamatos. Már a színe is mutatja magas karotin tartalmát, amely az A vitamin képződését…

Kakaós kalács reggelire

A kalács tepsiben sült kelt tésztaféle, amelyet a magyar hagyományok szerint elsősorban ünnepekre készítettek, mára részévé vált a hétköznapi étkeknek és előszeretettel fogyasztjuk reggelire, vagy vacsorára tejtermékkel, teával. A 19. század végéig elkészítése azonos volt a házikenyérével, csak formájában különbözött tőle: ugyanolyan tésztából lyukasra alakították. A kenyérnél jobb minőségű búzalisztből készült. Újabban a kalács gazdagabb…

Fűszerezésünk alapja

Őseink még tudták, ami fűszernövény az gyógynövény is. A magyar konyha jellemzője a hagyományos fűszerek utánozhatatlan használata, amellyel nem csak a világon egyedülálló íz harmóniát teremtünk meg, hanem egészségünket is védjük. A vöröshagyma és a fokhagyma ételféleségeink alap fűszernövényei, de emellett a só mennyisége is fontos élettani hatást gyakorol szervezetünkre. Pontosan nem tudjuk meghatározni, hogy…

Akkor jó, ha megcsípte a dér

Nagyanyáink jól ismerték a csipkebogyó jótékony hatását, számos betegségre, meghűlésre, vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurutra, de még emésztés javítására is használták. A csipkebogyó immunerősítő hatása magas C-vitamin tartalmának köszönhető. Köztudott azonban, hogy a C-vitamin igen sérülékeny. A csipkebogyóból készült teát éppen ezért főzés nélkül, áztatással állítjuk elő. A csipkebogyó lekvár (hecsedli) már csak a…

Birs, a szezon gyümölcse

Nagyanyáink kiskertjének kedvelt gyümölcsfáját a mai divatkertek könyörtelenül eltörölték a föld színéről. A molyhos héjú, élénksárga színű, illatos, fanyar gyümölcs termesztése ma méltatlanul háttérbe szorult, a rohanó háziasszonyok legfeljebb kompótként vagy birsalmasajtként ismerik. Az édes szájú, déli gyümölcs különlegességeken felnevelkedett generáció a birset nem szereti a munkaigényes, birsből készült ételeket néhány fogásként legfeljebb megtűri. A…

Virslis bableves

Az eredeti virsli péppé darált marhahúsból – bécsi, vagy frankfurti esetén disznóhússal keverve készült, amit megfelelő fűszerezés után juhbélbe töltöttek, majd  megfüstölték az aroma és az eltarthatóság végett. Most elkészítünk egy kiadós étket, a virslis bablevest. Hozzávalók 4 személyre: 50 dkg magyar tarkabab 1 kis fej hagyma 2 gerezd fokhagyma- a magyar fokhagyma zömökebb, és…

Zöldborsófőzelék

A magyar konyha egyedülálló étke a zöldségből készült főfogás, a főzelék. Szinte bármilyen zöldségféléből készülhet: burgonya, spenót, sóska, tök, zöldbab, bab, káposzta, kelkáposzta, lencse, sárgaborsó, vagy ritkábban brokkoli és karfiol. Most készítsük el főzelékünket zöldborsóból Hozzávalók 4 személyre: 40dkg  zöldborsó 1 nagyobb fej hagyma 1 tk. pirospaprika só aprított petrezselyem 4 ek. liszt 0,8dl tej…

Top