Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Búcsú az erdélyi Szent Anna-tónál

Búcsú az erdélyi Szent Anna-tónál

Szent Anna tiszteletéről Bálint Sándor a következőket írja: ,,A hazai Szent Anna-tisztelet gazdagságát és színes változatosságát a kultusz sokrétűsége mutatja. Kiváltságos patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép, de tisztelték azok is, akiknek foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal, asszonyi gondoskodással függ össze: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők.

Céhpatrónaként tisztelték az asztalosok azért, mert hajdanában az oltárszekrény elkészítése a mesteremberek feladatai közé tartozott, márpedig Anna volt méltó arra, hogy az élő tabernákulumot, Máriát a méhében hordozza… a kádárok is tisztelték, nyilván abból a megfontolásból, hogy Jessze törzséből, Anna és Mária méhéből sarjadt a Szőlőtő: belőle termett a megváltás bora, (a megváltó Vér)… Védőszentje volt a bányászoknak is, nyilvánvalóan azért, mert ünnepének evangéliuma a szántóföldön elrejtett kincsről, a drágagyöngyöt kereső kalmárról szólt, és e hasonlatokat Szent Annára is lehetett vonatkoztatni. A barokk korban Szent Anna külön tisztelt patrónája volt a haldoklóknak.”

A Szent Anna-tónál álló kápolnánál Urbán Erik ferences szerzetes celebrált ünnepi szentmisét.

Résztvevők a Szent Anna-napi búcsúban az erdélyi Tusnádfürdő közelében lévő Szent Anna-kápolnánál 2015. július 26-án.
Résztvevők a Szent Anna-napi búcsúban az erdélyi Tusnádfürdő közelében lévő Szent Anna-kápolnánál 2015. július 26-án.
Körmenet résztvevői a Szent Anna-búcsúban az erdélyi Tusnádfürdő közelében lévő Szent Anna-tónál 2015. július 26-án.
Körmenet résztvevői a Szent Anna-búcsúban az erdélyi Tusnádfürdő közelében lévő Szent Anna-tónál 2015. július 26-án.

 

MTI Fotó: Kátai Edit

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top