Bíró Lajos: Ókori iráni magyar országok

1. Mada, a régi Magyarország

Északnyugat-Irán lakossága a Kr. e. IX. században nem volt iráni nyelvű. A terület lakóit a IX. századtól kezdve az asszír krónikák “madai”-nak nevezték. [1]
A “mada” a sumér nyelvben “ország” jelentésű, és volt a suméroknak egy Ninmada (Mada-nén) nevű istennőjük is. Akkádul “matu” = ország, föld.
Ezek a megnevezések az ún. “finnugor” nyelvekben egyöntetűen megmaradtak: finn mantu = föld, talaj, lív made = a földanya neve, mordvin moda = föld, chanti meg = föld, ország, vö. magyar : “megye”, “mező” stb.
A “Babyloni krónika” a médeket “manda törzs”-nek (umman manda) nevezte. [2] Médiát (tehát Északnyugat-Iránt) az óperzsa feliratok “Mada” és “Mád” néven említették [3]: mindkét változat fennmaradt magyar helységek neveként: így pl. a hegyaljai Mád község és a szabolcsi Nyírmada község nevében őrződtek meg. Az ókori iráni ország nevét (Mád, Mada) a görögök torzították “méd”-dé, ebből származik a latin “Média” változat.
Csengery Antal “Nyugotázsia őstörténetei az ékiratok világánál” című tanulmányában írta [4], hogy “Rawlinson kimutathatni véli, hogy a médek, akik az Armenia és Assyria közvetlen keleti szomszédságában tanyázó scytha fajoktól vették »mad« nevöket, még Hérodotos korában is több tekintetben különböztek a perzsáktól; s hogy egyes és pedig legfőbb törzseik, a magusok és budiusok, scythák voltak.”
A madai (médiai) szkíta királyság területe “valószínűleg a Kura és az Araksz közének mélyedésében feküdt, bár egyes kutatók szerint inkább Mana területén, az Urmia-tó vidékén lehetett.” [5]
Az pedig még valószínűbb, hogy mindkét területen szkíták laktak: a Kaukázus délkeleti oldala és az Urmia-tó között.
Roman Ghirshman szerint “az Urmia-tótól délre fekvő terület belsejében, a mai Kurdisztán nagy részét magába foglalva terült el az aziánus népességű mannaj királyság.” [6]
Én a Mana nevezetű országban a madai magyarok szomszédságában élő manysik egykori iráni hazáját sejtem. Hérodotosz említ egy Mazarész (görög toldalék nélkül: Mazar) nevű méd férfit [7].
A “Mazar” nyilván a “magyar” név idegen átírása. Kyros perzsa király hadvezére volt a méd Mazarész. [8]

2. A párthus rokonság
irani-magyar-orszagok2Érdekes, hogy egyes nyugati forrásokban a magyarokat “parthi”-nak, azaz párthusoknak nevezték (pl. Carmen de bello Saxonico, XV. p. 123o.)
Ez a név aligha volt légből kapott, hiszen a hun, pannon, avar, ungari, stb. elnevezések közkeletűek voltak, ez viszont különös név és különös jelentősége van annak, hogy éppen párthusoknak (Parthi) nevezték a magyarokat.
Iustinus szerint “scytha nyelven parthus annyit jelent, mint száműzött.” [9]
Ez a név magyarul jól értelmezhető: ugyanis a “part” szavunk “oldal”-t jelent: a folyó 2 partja: 2 oldala. Valakinek a pártját fogni annyi, mint az oldalán állni. A”part” tehát “rész” is (az egyik oldal), mint ahogy a szkíták eredeti “szaka” neve is jelenthet “rész”-t (leszakadt néprészt), a dák népnév pedig a tag szavunkkal is kapcsolatos, ami megintcsak “rész” jelentésű.
A párthusok nyelve Iustinus szerint a méd és a szkíta keveréke. Érdekes, hogy a párthus uralkodó dinasztia megalapítója dák-szkíta volt.
A daha (=dák) nevezetű szkíta nép Parthia szomszédságában, a Kaszpi-tenger délkeleti partvidékén élt.
Strabon azt írta, hogy e daha törzs élén állt Arsakés (helyesen Arsag – gondoljunk a régi magyar “uruzag” kifejezésre meg az ország, országlás, stb. szavainkra), akinek a neve később olyan rangjelző szó lett, mint pl. a “király”.
A legelőkelőbb nemesi nemzetség fejének, a Suren-nak vagy Surenas-nak kellett a királyt megkoronáznia [10], és e névben a magyar “Szörény”-t (vagy sörény-t, sörényes-t) lehet sejteni.
Székely András a párthus uralkodók portrészobraival kapcsolatban (amelyek egyszerűek, de fenségesek) megemlíti, hogy a harmonikus szépségű férfiakat egészen a magyar ízlés szerint pödört bajusszal ábrázolták. [11]
Egyik fejedelmüket Sámi-nak hívták, ilyen magyar családnév ma is van. Papjaikat magi-nak nevezték. Harcmodoruk megegyezett a hazatérő magyarokéval.
Iustinus erről így írt: “A harc náluk abban áll, hogy lovaikon előreszáguldanak, majd hátat fordítanak az ellenségnek; gyakran színlelik a megfutamodást, hogy ezzel üldözőiket elővigyázatlanabbakká tegyék a sebekkel szemben.” [12]
Horvát István, kiváló XIX. századi őstörténészünk híres művében (1825) a magyarok párthus eredetének bizonyítását kísérelte meg. [13]
“Említsem-e ezek után a Párthus és Magyar vállnak közös ékességét, a PÁRDUTZBŐRT? … hogy valamint a Pártus a Nagy Arszág Fejedelmétől királyait állandóan Arszág vagy Ország néven hívta, úgy a régi Magyar is Fejedelmét Országnak és kormányát Országlás-nak nevezte?…
Említsem-e a régi Pártusnak és régi Magyarnak közös vas Pántzélos Hadi Öltözetét? Említsem-e a Szittya, Magyar és Kun esküvésben a közös Vérontást?
Említsem-e, hogy valamint Sambucus a magyarokat némely helyen még Pártusoknak nevezi? Említsem-e, hogy a Pártus pénzeken feltalálhatni a Magyar Öltözetet?” – írta. Kétségtelen tény, hogy a szkíták (szakák) annyira összefonódtak a médekkel (madaiakkal), a párthusokkal, a dákokkal, hogy nehéz lenne szétválasztani őket.
Mindezen népeknél magyar nyelvemlékek, nevek, szokások, viseletek, mitológiai nyomok, stb. mutathatók ki. Ráadásul, mint a mellékelt térkép is mutatja, a dák (daha), a szaka, a szabar (Hürkania – Várkony : Tabar – ország!) és a méd területek egymás szomszédságában voltak, a Kaszpi-tenger déli-délkeleti partvidéke körüli karéjban. Nem hiszem, hogy az ilyen egybeesések, összefüggések véletlenek.

3. Várkony ( Tabarisztán )

Nemcsak a magyarok egyik ágának, a fehér magyaroknak a neve volt szabar vagy szabir, hanem közeli nyelvrokonainké, a manysiké és chantiké is: “az egyik idézett énekben szerepel az obi-ugorok önelnevezése, a szipir, amely egyes kutatók véleménye szerint SZIBÉRIA elnevezésével hozható kapcsolatba.” [14]
A chanti énekekben szerepel szabir fejedelem, szabir város, szabir falu.
S. Patkanov írta “A szabirok nemzetisége” című tanulmányában, [15] hogy a tobolszki kormányzóságban igen elterjedtek a Tapar, Sabir, Soper, Saber, Sabar stb. földrajzi elnevezések.
Patkanov szerint mind a chantik, mind a manysik ismerik ezt a nevet, és az orosz hódítás előtt a középső Tawda vidékét Tabary-nak hívták, az ott élő manysikat tabaroknak.
Egy chanti törzs “Saber-nép”-nek nevezte magát (Saber-mam) és ugyanazon a vidéken feljegyezték a “Saber-föld” elnevezést is (Saber-mu). A magyarok egy része és a rokon ugorok (chantik és manysik, idegen nevükön vogulok és osztjákok) tehát egyaránt szabir-nak  (~tabar, szabar, szaber, soper, szipir, stb.) nevezték magukat, még egymás közelében fekvő valahai iráni hazáikban.
Az ókori iráni tartományt, aminek görög megnevezése Hürkania volt, I. Sáhpur perzsa uralkodó “Varkan”-ként említi a feliratában [16], amiről ráismerhetünk a magyar Várkony névre, ami a “kései avarok”, azaz fehér magyarok (szabarok) egyik neve volt. Ők ugyanis magukat “varhun” vagy “várkun” néven is nevezték [17], ebből származik a “varkhonita” elnevezés.
Ezt a Hürkania-Varkan-Várkony nevű tartományt később Tabarisztán-nak nevezték, azaz Tabar-, vagyis Szabar-országnak (mai neve Mazenderán).
Tabarisztán történetét Ibn Iszfendijar írta meg a XIII. század elején. [18] A fehér magyarokat, vagyis szabirokat is Iránhoz köti a művészetük (pl. a nagyszentmiklósi kincs, az övveretek mitológiai ábrázolásai, stb.), a téglavörös színű edényművességük [19] és híres gyűrűs váraik (vö. “Győr” helységneveinkkel!), amelyeknek párhuzamait szintén Iránban találjuk meg. A perzsa mitológia szerint Yima, az első mitikus király Ahura Mazda tanácsára egy négyszögletes területet épített, a vara-t, amelynek felső vagy külső része 9 koncentrikusan elhelyezkedő falból állott. [20]
Az avarokról Szent Gallen krónikájában feljegyezték, hogy földjüket “kilenc, kör alakú védőmű övezte.” [21]
Az avar népnévvel kapcsolatban érdekes és fontos adatokat közöl Dorosmai Imre: “Itt kell szólnunk újra az ‘apar’ népről, miszerint ez a nép az un. daha-szkíták (szakák) legerősebb törzse volt, és ez az ‘apar’ nép azonos a párthus néppel.” [22]
Götz László írta kitűnő könyvében: “Transz-Kaukáziában és Északnyugat-Iránban folyamatosan adatolható a ‘mita’, ‘mata’, ‘mada’, ‘matieni’, ‘machar’, ‘macron’, valamint a ‘subar’, ‘subir’, ‘sapir’, ‘sapardai’, ‘saspeir’ népnevek párhuzamos előfordulása, egészen a párthus időkig, de még tovább is.” [23]
E nagyon rövid összefoglalásból is kiderülhetett, hogy a daha/szaka, a szabar/szabír és párthus területek nem véletlenül voltak egymás közvetlen szomszédságában és szintén nem véletlenül bukkannak fel nagy számban magyar nyelvi és műveltségi nyomok éppen e népekkel kapcsolatban.

________________________________________
Jegyzetek
[1] Világtörténet Bp., 1962., I. köt., 582.o.
[2] Ókori keleti történeti chrestomathia. Bp., 1965., 220.o.
[3] Ókori keleti…1965., 314. és 352.o.
[4] Csengery A.: Történeti tanulmányok I. Pest, 1870., 149.o.
[5] Világtört.,1962., I. köt., 522.o.
[6] Az ókori Irán. Bp., 1985., 75.o.
[7] Hérodotosz: I., 156-7.
[8] Hegyi Dolores:Az iónok Kisázsiában. Bp., 1981., 120.o.
[9] Világkrónika, XLI. könyv
[10] Ókori lexikon. Bp., 1904. M-Pub., 379.o.
[11] Székely András: Az ókori kelet művészete Bp., 1983., 326.o.
[12] Világkrónika, Bp., 1992., 292.o.
[13] Rajzolatok a magyar nemzet legrégebbi történeteiből. Pest, 1825., 95. fejezet
[14] A Tejút fiai. Bp., 1980., 19.o.
[15] Ethnographia, 1900. október
[16] Ókori keleti történeti chrestomathia. Bp.,1965., 352.o.
[17] Földrajzi nevek etimologiai szótára. Bp., 1980., 648.o.
[18] Világtörténet. III. kötet, Bp.,1962., 497.o.
[19] László Gyula: A “kettős honfoglalás” Bp., 1978., 110.o.
[20] Makkay János: Attila kardja-Árpád kardja. Szeged, 1994.,74.o.
[21] Róma utódai. Bp., 1986., 140.o.
[22] A magyarság útja Perzsiától Pannóniáig. Bp., 1995., 56.o.
[23] Keleten kél a Nap. Bp.,1990., 140.o.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

4 thoughts on “Bíró Lajos: Ókori iráni magyar országok

  1. A compas feltalálasa es alkalmazása után is voltak akkora tajékozódási hibák,hogy ugy Colombus es a spanyol es portugal térképészeti hivatal is a Fóld méreteivel sem volt tisztába.
    Kr.elótt a IX.szd ban még csak viszonylagosan sem tudtak tajékozodní.
    Az irani népek új hazát keresve hiába küldtek elöre elöórsöt azok eltévedtek és sose találtak haza.
    Igy aztan Árpád népe ( valószínüleg menekült észak- nyugatra) és így kötöttek ki Pusztaszeren.
    Gondviselés hozta őket ere az áldott földre és nagyon sok mindennek kellett egybevágnia ahhoz,hogy megszerezzék ezt a csodas Kárpatmedencét.
    Szvatopuk széteső szláv királyságátol a kelták nyugatra vandorlásatol a Német- Római csaszarság széteséeig.
    Isteni ajándék volt ez a föld amit megbecsültek ,ahól hazát alapítottak őseink és évszázadokon át vérüket ontották érte.
    Milyen könnyen mennek a maiak nyugatra innen egy kicsit nagyobb kenyér egy kicsit könnyebb élet reményében.
    A homoksívatagos nyomorúságos óhazában maradt népek tígyelnek minket mertbkiváltságos helyzetben vagyunk hozzájuknképest.

    1. LANG FIAM ESZED AZ VAN.OLVASGATNI IS KELLENE NÉHA KÉT FRÖCCS KÖZÖTT.DE NE ZSIDÓ IRODALMAT HANEM TILTOTT MAGYART.TUDOD MI AZ?NO NEM KOMORÓCI.HALLÓTTÁL MÁR ÁRPÁDRÓL?KOMOROCI SZERINT ZSIDÓ VOLT.TE IS AZ VAGY.

  2. A compas feltalálasa es alkalmazása után is voltak akkora tajékozódási hibák,hogy ugy Colombus es a spanyol es portugal térképészeti hivatal is a Fóld méreteivel sem volt tisztába.
    Kr.elótt a IX.szd ban még csak viszonylagosan sem tudtak tajékozodní.
    Az irani népek új hazát keresve hiába küldtek elöre elöórsöt azok eltévedtek és sose találtak haza.
    Igy aztan Árpád népe ( valószínüleg menekült észak- nyugatra) és így kötöttek ki Pusztaszeren.
    Gondviselés hozta őket ere az áldott földre és nagyon sok mindennek kellett egybevágnia ahhoz,hogy megszerezzék ezt a csodas Kárpatmedencét.
    Szvatopuk széteső szláv királyságátol a kelták nyugatra vandorlásatol a Német- Római csaszarság széteséeig.
    Isteni ajándék volt ez a föld amit megbecsültek ,ahól hazát alapítottak őseink és évszázadokon át vérüket ontották érte.
    Milyen könnyen mennek a maiak nyugatra innen egy kicsit nagyobb kenyér egy kicsit könnyebb élet reményében.
    A homoksívatagos nyomorúságos óhazában maradt népek tígyelnek minket mert kiváltságos helyzetben vagyunk hozzájuk képest.

  3. A compas feltalálasa es alkalmazása után is voltak akkora tajékozódási hibák,hogy ugy Colombus es a spanyol es portugal térképészeti hivatal is a Fóld méreteivel sem volt tisztába.
    Kr.elótt a IX.szd ban még csak viszonylagosan sem tudtak tajékozodní.
    Hosszú folyamat volt mig vegül a megszaporodott és uj hazára vágyó – a helyiekból teljesen elhidegült magyar fajta vegül elszánta magát a nagy bizonytalanságga járól de jobb életet sejtetö útnak.
    Ez egészen a Ku. 5 szd ig tartott és a barangolásuk egeszen a 8 ik századig tartott.
    A magyar népek új hazát keresve hiába küldtek elöre elöórsöt azok eltévedtek és sose találtak haza.
    Igy aztan Árpád népe ( valószínüleg menekült észak- nyugatra) és így kötöttek ki Pusztaszeren.
    Gondviselés hozta őket ere az áldott földre és nagyon sok mindennek kellett egybevágnia ahhoz,hogy megszerezzék ezt a csodas Kárpatmedencét.
    Szvatopuk széteső szláv királyságátol a kelták nyugatra vandorlásatol a Német- Római császárság széteséeig.
    Isteni ajándék volt ez a föld amit megbecsültek ,ahól hazát alapítottak őseink és évszázadokon át vérüket ontották érte.
    Milyen könnyen mennek a maiak nyugatra innen egy kicsit nagyobb kenyér egy kicsit könnyebb élet reményében.
    A homoksívatagos nyomorúságos óhazában maradt népek tígyelnek minket mert kiváltságos helyzetben vagyunk hozzájuk képest.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás