Az oszétok a magyarországi jászok rokonai

 

 

 

 

 

 

 

Abházia az 1992-93-as háború után szakadt el Grúziától. Saját parlamentje, elnöke, kormánya, alkotmánya, igazságszolgáltatása és fegyveres ereje van. Függetlenségét eddig nem ismerte el egyetlen ország sem, beleértve Oroszországot is. A grúzok azonban eddig mindhiába próbálják visszaszerezni szuverenitásukat a két terület felett.

Hasonló útra lépett Dél-Oszétia is, amely a szovjet időkben nagyfokú autonómiát élvezett, saját oktatással és nyelvhasználattal. A Szovjetunó felbomálsa után erőre kapott grúz nacionalizmus erősen korlátozó jelleggel lépett fel az oszétokkal szemben. Moszkva egész idő alatt az ott élő nagyszámú oroszajkú és orosz állampolgár védelmében lép fel a grúz szuverenitás ellen Dél-Oszétiában.


A ki kicsoda, és honnan jött, hová tart a világban kérdéshez két adalék a magyarországi jászok eredetéről folyó vitából: a magyarországi jászok legközelebbi nyelvrokonai nem finnugor vagy török népek, hanem a Kaukázus vidékén élő oszétok, akik a kereszténységet és a Bibliát már akkor megismerték, amikor még elődeink egyes csoportjai is ott tartózkodtak.

Az oszétok közvetlen elődei viszont főként a szkíták (szittyák) és alánok, akik az ókorban keveredtek a szarmaták-kal, Hérodotosz szerint sauromáták-kal. Magyarázatom szerint a szónak “fekete ember” jelentése van, s utótagjából származik roma szavunk.

Az oszétok az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartoznak. Felszínes, de jó bizonyítéka ennek, hogy a magyar “mondta” oszétül sahta, németül sagte. Több nyelvi jel utal arra, hogy az Árpád-ház tagjai alán-oszét eredetűek voltak, s akkor Szent István némi nehézséggel tolmács nélkül is megérthette feleségének, a bajor Gizellának a szavait.

Mások szerint: a szabadságuk mindennél fontosabb volt számukra. Ezért (szokatlan módon) 1745-ben visszavásárolták azt a bécsi udvartól. Csaknem fél évszázaddal azelőtt ugyanis I. Lipót magyar király és német-római császár eladta Jászföldet a Német Lovagrendnek, a jászokkal egyetemben.

Ekkor szűnt meg szabadságukkal együtt minden korábbi kiváltságuk; egy 1279-es oklevél tudniillik olyan előjogokat adott a jászoknak, „aminő az ország egyetlen részének sem volt”. Ez a magyarázata, hogy az 1745-ös redemptio (megváltás, visszaváltás, önmegváltás) máig identitástudatuk egyik pillére.

Ma tizennyolc települést ölel magába Jászföld, tizenhat helység őrzi nevében is eredetüket, a nagy anyagi áldozatokat követelő redemptióban pedig tizenegy jász község lakói vettek részt.

 

azta/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás