Az indián holokauszt

Srebrenica és Auschwitz, Hirosima és Sztálingrád: a történelem legtöbb nagy tragédiája helyhez köthető, s ez a hely idővel népek gyötrelmeinek szimbóluma lesz. A Pine Ridge Indián Rezervátumban élő oglala lakota közösségnek is van ilyen helye a Wounded Knee-patak mellett szelíden emelkedő lankákon.

„Ki akartak irtani, be akartak olvasztani bennünket, megszegtek minden szerződést. Elvették lovainkat, betiltották nyelvünket, szertartásainkat. Szent vezetőinknek bujdosniuk kellett. Szokásaink mégis fennmaradtak, anyanyelvünket is megőriztük” – jelentette ki Fehér Toll.

Az Egyesült Államok Kongresszusa nagyon későn, 1978-ban fogadta el az indiánok vallásszabadságát kimondó határozatot; addig nem szegett törvényt, aki rítusukat gyakorló indiánokat háborgatott.

Obama elnök 2009-ben aláírt törvénye első ízben fogalmaz meg hivatalos bocsánatkérést „az erőszak, a mostoha bánásmód és a kirekesztés miatt, amelyet az őslakos népeknek kellett elszenvedniük az Egyesült Államok polgáraitól”. A szöveg azonban nem említ jóvátételt, és a rég megszegett szerződések érvényesítéséről sem rendelkezik.

Fehér Toll sodort magának egy cigarettát, rágyújtott, a füstön keresztül rám sandított: „Tudja, mi tartott vissza attól, hogy elvetemült gyilkos legyek?

A lakoták nyelve: az anyanyelvemen képtelen vagyok gyűlölködni. Olyan szép, olyan szelíd nyelv a miénk.” Azzal lakotára váltott, és magam is hallhattam szavai lágy hullámzását.

Kis idő múlva a sziú fölállt, elballagott a patak felé. „Aha!” – kiáltott föl elégedetten: megtalálta a Naptánchoz alkalmas nyárfát. A Pine Ridge-i oglalák nem beszélnek kívülállónak rítusaikról, szokásaikról; én mégis megtudhattam, mi történik majd a fával.

Fehér Toll és családja többi férfitagja kivágja, és a szent lénynek kijáró tisztelettel a Naptánc helyszínére viszi. Ott teleaggatják imaszalagokkal, színes anyagdarabokba csomagolt dohánykötegekkel és más ajándékokkal, azután beleállítják az e célra ásott gödörbe. A fölékesített fa ott díszeleg majd egészen jövő nyárig.

Fehér Toll 1974-ben bevonult az Államok hadseregébe, Németországban teljesített szolgálatot.

„Abban az évben csak háromszor tartottak Naptáncot a rezervátumban. Ma már sokkal többször.”

Fehér Toll úgy tartja családjával és népes rokonságával az ünnepet, ahogy ősei tették: „Olyankor magunk között vagyunk, csak mi, a család.”

Alexandra Fuller

Fotó: Aaron Huey

Magyar Nő Magazin

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás