Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Attila népéből kivált testvéreink, a hunzák

Attila népéből kivált testvéreink, a hunzák

                                                                                                                                                                                                                                                                               Nevük eredete: Tibetiül hun+za=”a hunok szállásterülete”. Burusaszkiul (hunzául): “húnts”=visszacsapó nyíl, íj – “Az íjasok hazája”

A HUNZÁK  szőkék, barnák, vörösek, feketék, kék, zöld és barna szeműek is, arcvonásaik pedig feltűnően különböztek a számunkra oly idegennek tűnő belső-ázsiai törökös és a déli, indiai-pastu-iráni arcok vonásaitól.
hunza 6A fehér hunokat, Attila népéből kivált ősmagyar rokonainkat nevezik így hunza. A mindössze 14 ezer fős népesség a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni.
A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik.
Még nem jutott el a civilizáció romboló hatása testvéreinkhez.
A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól. Ez a teljes immunitást élvező kis közösség a hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen hosszú életűek. Legfontosabb táplálékuk a kajszibarack.
Internetes oldalakon gyakran olvasható, hogy a hunza népcsoport tagjait nem sújtják az úgynevezett civilizációs ártalmak: szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések.
A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek.
hunza 2Kik azok a hunzák?
A fehér hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik így. A mindössze 14 ezer főt számláló nép a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek. A pakisztáni-afgán-kínai határvidéken élő közösség szellemi néprajzáról (például eddig nem ismert samanizáló szokásairól) könyvet is írt egy magyar szerző, Csáji László Koppány (Tündérek kihalófélben – Hunoktól a hunzakutokig). Csáji 2001-es kutatóútját megelőzésen nyolc évtizeddel egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert McCarrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában: “A hunzáknál nincs ismert rákos eset.
Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bõséges mennyiségben fogyasztják.” Attila hunjainak rokonai megtanulták értékelni és szerteágazóan felhasználni egyetlen gyümölcsüket: édesítésre is aszalt kajszit használnak.
McCarrisont Nagy-Britannia kormánya nevezte ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére. A brit orvos fõleg a Gilgit zóna szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak-Kasmírban. Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet – a hunzákat -, melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerõben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta õket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk.A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívmûködésük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg.
PAK: High Altitude Lifestyle Appears To Promote LongevityA hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket fõzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak.
A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévõ sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteirõl. A nálunk is termõ gyümölcsöt õk az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebbõl préselnek olajat, amellyel sütnek-fõznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a préselt barackmag-olajnak köszönhetõen még élemedett korban is ránctalan, bársonyos. A fehér hun nõk egyik jellegzetessége – és büszkesége – a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.
hunza kislíny 3Dr. Allen E. Banik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjáról A hunzák földje (Hunza Land – Whitehorn Publishing Co., 1960) címmel írt könyvet. Részletes beszámolókat ad benne a hunzák életmódjáról. Feljegyezte, hogy a hunza felnõttek 50 gramm protein, 36 gramm növényi zsiradék és 354 gramm szénhidrát elfogyasztásával valamivel több, mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. (Az összehasonlítás kedvéért: egy átlag amerikai napi energia-bevitele 3300 kalória, 100 gramm fehérje, 150 gramm zsír.)

A kutatók megfigyelték azt is, hogy a hagyományos hunza étrend az átlagos amerikai étrendnél kétszázszor több nitrilozidot tartalmaz. A gabonafélékben és a csonthéjasok gyümölcsében is elõforduló nitrilozidok – dr. Ládi Szabolcs orvos meghatározásával – “olyan
hatást fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztódó, illetve már daganatossá átalakult sejteket szelektíven, belülrõl úgymond megmérgezik és blokkolják a daganatsejtnek a további fejlődését”.
ivoviz (2)A hosszú életû fehér hunok ivóvize hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik. Ez a víz tele van a közeletekbe kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növények
is felveszik és a leveleikben a felszínre hozzák. A hunzák sok ilyen növényt (hajdina, köles, lucerna – olyan gabonafélék, amelyek B17 vitaminban rendkívül gazdagok, akárcsak a sárgabarack magja) fogyasztanak. Az általuk naponta elfogyasztott ásványi anyag
mennyisége a százszorosa annak, amit a nyugati civilizációkban javasolnak az orvosok.
Hunza-föld, a magas hegyvidék nagyon nehéz megélhetést nyújt az itt élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképpen a sok ezer kajszibarack fa (benne az A vitamin). A száz esztendőt megélt hunza, aki ki van téve a hegyiszélnek, a zord télnek és az égető napnak, a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne.
hunza 7A Földön élő hat leghosszabb életű népcsoport egyikének fiai, a hunzák napi 7-10 órát töltenek a tűző napon. Bőrükön mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert – így egy magyar családorvos – “a napsugárzás akkor lehet rákkeltő, ha az ásványi anyagok és vitaminok hiányától legyengült szervezetet éri az ultraibolya sugárzás”.
Megmaradtak kemény harcosoknak Tájneveik is hasonlítanak a magyarokéhoz: Verthun-völgy, Morkhun-falu, Zoodkhun falu. A hun, khun jelentése: otthon, haza. A ház szó a nyelvükön: “há”, de jurtában is sokan laknak.
Még több rokon vonás -Sámánizmus
A sámánizmusban és lélekvándorlásban való hitük erős, amely a muzulmán hatásra sem rengett meg: vallják, hogy a test halála nem egyenlő a lélek halálával. Csakúgy, mint a hunok természetvallásában, az állatoknak, növényeknek is van lelkük, a létformák egymásra épülnek, a lélek egyre magasabb rendű alakba fejlődhet.A tündérek választják ki, kiből lesz sámán. 8-14 éves korukban a gyerekeknek egy-egy súlyos betegség alkalmával eljön egy tündér, és megváltoztatja az életüket (beavatás). Ha akkor elfogadják ezt, akkor életben maradnak, ha nem, megnyomorítják őket vagy meg is halhatnak. Sámánizmusuk egyedi a sámánkultúrák tengerében a dob kiemelkedő lélekhívó szerepe miatt. A tündérhívó zene a “siri zaman”.
samandob
Koponyatorzítás Élő hagyomány, ahogyan az is, hogy lovas szertartás során mutatják meg az újszülött gyermeket az égnek.
Ártó erők elleni küzdelem A hunza gyerekek valódi neve majdhogynem titok, hogy ne tudjanak visszaélni vele az ártó erők. A magyar és tibeti kultúrában is más néven szólították a gyerekeket, hogy megtévesszék a gonoszt. Érdekes a levágott haj és köröm elégetése: ez ősi magyar szokás is, hogy a gonosz erők ne élhessenek vissza velük.
Világkép A világ felépítése a következőképpen néz ki: a középső világ a mi világunk; van ezen kívül hét alsó világ és hét felső világ (figyeljük meg a népmesei varázslatos hetes szám visszaköszönését egy másik hunoktól származó kultúrában!), a legfelsőben lakik “Insáan”, a Lelkek Ura, és az õ “hímzése” a Tejút. A tündérek a miénkhez legközelibb világ lakói, ezért átjöhetnek a miénkbe. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósul meg tehát a világok közötti átjárás.
hitvilag eletfaAki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, meghalt. “Immár jó ideje ez a világ legmagasabb még megmászatlan csúcsa” – írja Csáji László Koppány, a hunza expedíció magyar vezetője.
“Dunyáa” – így nevezik a fenti világot. Az élõlények a “rúumutse samandár”-ból, a lelkek tengeréből keletkeznek.
A Hunza-folyót az élet vizeként tartják számon. Tengeristen-kultusza a magyaroknak is volt: Yo-tengrit, Jó Tenger Isten. “Baráai” pedig azon tündérek neve, akik az emberek barátai, jószándékú tündérek: a két szó hangzásában és jelentésében is hasonló.A “Deén”-ek óriás démonok, óriások. Magasságuk egy kisebb hegy méretét is elérheti. Érdekesség, hogy a magyaroknak is van óriásuk: a Balatonról, Badacsonyról szóló legendák főhősei olyan óriások, akik haláluk után heggyé válnak.A törpék az alsó világban élnek. A világok szintjein az alsó fertály talán az ösztönöket is szimbolizálja.A gonosz párák neve (gonosz lélek): “ghuníqish parí”. A boszorkányok jövőbe látnak, nevük “síre gús”; transzba esve gyógyítanak. A fekete mágiát űző “jaadugár”-ok (varázslók) szemmel verést, rontást végezhetnek, de nem büntetik őket, mert a rontásukat ki lehet védeni.
teli napforduloThámok A hunza vezetők neve: “thám”, aki jó támpont, támasz, de támadási felület is lehet. Ez a szógyök tehát a magyarban is él. A thámoknak szakrális erejük van, a gleccsereknek is tudnak parancsolni.Lóisten A hunza, csak úgy, mint a magyar, lovasnép; az íjászat nagy szerepe mellett a lóistenben, “tísh-haghúr”-ban való hitük is megemlítendő.Ünnep December 21-én a téli napfordulót ünneplik mint a hunok utódnépei. A hunok ekkor tartották meg törzsi gyűlésüket is. Nyelv Csáji Lászó Koppány kutató az expedíción meglepő eredményekre jutott a hunza és a magyar nyelvvel kapcsolatban:”… Az itteni őr volt az első, aki már azért is megörült láttunknak, mert magyarok vagyunk. Hallott talán magyarokról? Igen, John Mark amerikai kutató mondta neki, hogy a hunzaiak a fehér hunok utódai, és így rokonai a magyaroknak.
Kérdezte, hogy ki tudjuk-e mondani a “c” és az “a” hangot, mivel azt szinte senki más nem tudja szerintük.
Csak annyit mondtunk, hogy cicamica, és meg volt győzve!”
Művészet, ornamentika
Hunza szimbóluma egy stilizált tulipán, melyet íjként is értelmeznek.
Figyelem! Tulipán nem él ezen a tájékon, Ujguriában nő csak igen messze tőlük, akiket bizonyos kutatók genetikailag kapcsolatba hoztak a mai magyarokkal.
Életfára és szarvasagancsra emlékeztető motívumokra bukkant Csáji és csapata, Ghanesben, amely jellegzetesen turáni motívum, úgy, mint a csodaszarvas-motívum életfává alakulása faragott függőleges oszlopokon. Sokszor alkalmazzák még a kört és a benne lévő hatszirmú virágot mint napszimbólumot.
Tánc.
A nőkét zárt körben, a férfiakét nyíltan járják. Ezek a táncok a magyar legényesre és verbunkosra emlékeztetnek. Nyugat-Nepálban és Ujguriában is találkozhatunk hasonló táncokkal. Dallamvilág: A pakisztánitól eltérő módon a magyaroknál is megtalálható ereszkedő pentaton dallamok jellemzőek dalaikra.
Tisztelet ennek a kis számú testvér népcsoportnak ,hogy az idők viharában fennmaradtak. Lehet, hogy ők tudják a civilizációs betegségek ellenszerét, a héber gyógyszer konszernekkel ellentétben. Tanítsuk őket barátsággal, származásuk identitásuk megismerésére és tudatosítsuk egy hatalmas birodalom leszármazottjai, velünk testvéreikkel együtt.
Mi tanuljunk tőlük, mert van mit adjanak nekünk, és ez az egészséges, múlti cégek mérgező áruitól mentes táplálkozás szokását, és étkezésük, életmódjuk módszereit.
Büszkék vagyunk rátok testvérek, áldás népetekre!
hunza 1magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

9 thoughts on “Attila népéből kivált testvéreink, a hunzák

  1. Sajnos Nagy tévedésbe estetek, ugyanebbe estem magam is 1986-ban, bele is tettem az akkor szerkesztett Magyar Barat* Hungarian friend cimu havi-lapomba a Hunzakat. Igen-am, de nem talaltam rajtuk Hun_magyar_torok vonasokat. Megmutattam egy itteni(Toronto) pakisztani ujsagironak, azokat, amiket a National Geographi-ban talaltam roluk… ahol az a szerzo is megallapitotta,hogy tulsagosan “kaukazusiak”=ahogy az angolok, szkottok, irek szarmazatjak magukat. A Pakisztani ember javitotta ki hogy “Hunca” és nem Hunza, akiknek semmi kozuk a Hun-okhoz, mert koztudottan AlexSandres ott maradt emberei. Tehat azért vilagos a hajuak, vilagos szemuek mert Gorog-makedon-szlav eredetu emberek. A Hun az mongol szo, azt jelenti “ember”, a Hung-pedig délkinai szo, azt jelenti a mongolokra, osmagyarokra hasznalva hogy “eros ember”, Attilla kb 700-evvel késobb élt mint AlexSandrosz, meg ahogy ezek odakerultek. A vizozon idejen 10500 evvel ezelott a Hunok & Hanok kozos osei felmenekultek a Pamirba. akkor a Kinai&Mongol, koztuk a magyar is EGY NEP VOLT!

    1. Hát ez nagyon gyenge cáfolat… és hiba hogy adsz egy pakisztáni kecskebaszó halandzsáira hisz náluk senkisem lehet jobb..

  2. A fotókon a szemek is eléggé mongol jellegűek. És bár az simán egyértelmű, hogy a civilizációs betegségek csak azokon a helyeken törnek ki, ahol mesterséges kajákat esznek, (ehhez nem kell magyar származásúnak lenni), de azért ha már azt írjátok, hogy a idősek arca ránctalan, bársonyos, akkor legalább ne olyan fotókat tegyetek fel, ami tele van ráncos idős nénikkel..

  3. Arc berendezésük jellegzetes, mind egy mikor, s hogyan kerültek oda!
    /a kiálló arc csont, a felső szem héj redője már az ifjú hölgynél is igen erőt látható,
    az idős hölgyeknél pedig még szembe tűnőbb, mit egy alföldi magyar vagy székely,
    de még az ujgur énekes jányoknál is/
    Lapozzuk fel A B.ZS. Magyarság Tárgyi Néprajza c . köteteket! Nagy kár,hogy hátulról nincsenek
    fényképek, az öreg lyuk fölötti koponya dudor nem látható/ no és a 3-4 év körül csípő tájt,
    megjelenő egyenlő szárú lilás háromszög kb. 5-8 mm(folt) amely később eltűnik/

    1. Felkeltette a figyelmem, az írásodban szóvá tett, a koponyán , a nyak feletti és a két fül közötti koponyadudor . Ez nekem születésemtől fogva van . Soha nem láttam senkinek hasonlót .
      Szeretném tudni , hogy mi ennek az oka ?

  4. Eredetileg úgy írtunk, ahogy ejtettünk, pld. dupla mássalhangzókkal,ezt is igyekeztek a magyarul rendesen beszélni nem tudók egyfolytában torzítani. Ezért helytelen Atilla nagykirályunk nevét valami faramuci okból deformáltan írni. Szószerint nem így írták akkoriban, hogy király, de tekintélyben azonosnak ismerték el, akárcsak az orosz nyelvű versben, ahol a húnok cárjaként említik Atillát. Értelme ugyanaz.
    A fehér húnok egy része pedig, ismereteink szerint tényleg ott maradt azon a vidéken. Büszke vagyok erre a távol maradt kis vérrokon népre, akárcsak többi hún rokonainkra. Az elpusztításunra törekvők köre ismert, de hiába acsarkodnak, mindíg újjá születünk .

    1. Egyik sem helytálló: nem “csak” fejedelem (kisebb népnek-népcsoportnak választott vezetője) nem “csak” király (nagyobb egységes nemzet v. ország dinasztikusan uralkodó feje). Atilla Nagykirály (királyok királya) volt: több népet, nemzetet, országot egyesítő Birodalom császára. (az orosz “cár” szó úgy tudom, egyszerűen Iulius Caesar nevéből mélóságnévvé alakult, mint pl a német Kaiser is. Hangsúlyosan: “úgy tudom, úgy hallottam!)

  5. Ez egy (1) netes cikk a sok közül.
    Más cikkek azt irják, hogy a téli kényszerböjtölésnek,
    a rendszeres fizikai munkának, tiszta levegőnek és
    viznek köszönhető az egészségük. Rokonságunk velük
    kizárt (különben szavazhatnának levélben :)

Minden vélemény számít!

Top