Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Aradi Lajos: Piramisok

Aradi Lajos: Piramisok

Néhány évvel ezelőtt, a Spektrum televízióban bemutatott, a múlt titkait vizsgáló sorozat egyik epizódjában szóba kerültek az egyiptomi, mexikói piramisok. A narrátor azon évődött, hogy milyen érdekes, hogy a világ több részén is találhatók piramisok, illetve gúlaszerű építmények. Ezzel kapcsolatban egy neves brit tudóst kérdeztek meg. Az alábbi néhány sor, szószerinti idézet:

Kérdés: Hogy épülhettek piramisok a világ két ilyen nagyon távoli pontján (Mexikó, Egyiptom) összeköttetés nélkül?

Tudós: Azért, fordul elő az egész világon, mert logikus emlékmű építkezési forma, hogy szélesebb az alapja és keskenyebb a tetején. Ez egyszerűen egy nagyon stabil kő vagy tégla építmény és nem kell meglepődni azon, ha több helyen is előfordul. Ha a világon máshol is megtalálnánk az egyiptomi piramisok pontos mását, ravatalozó templommal, töltésúttal vagy völgytemplomot, ami az egyiptomi templomok mintájára épült, az már egy kicsit érdekesebb lenne…

Ez természetesen a világ egyik csodájaként is számon tartott gizai piramisokra vonatkozik. Itt találhatóak ugyanis a tudós által máshonnan hiányolt „kiegészítők” is (Völgytemplom, töltésút stb.). Abban persze igaza van, hogy valószínűleg tökéletesen ugyanolyan építményeket, ugyanabban az elrendezésben és kinézetben nehéz találni.

Viszont hasonló elv alapján épített és ugyanazt a célt szolgáló, de a helyhez, környezethez, kultúrához igazítva, egyet biztosan tudunk, de több is valószínű. Az egyiknél ráadásul annyira döbbenetes a hasonlóság, hogy azon tudósunk is meglepődne. Ez persze feltételezné, hogy a két kultúra, amelyik ilyen hasonló komplexumokat hoz létre, valamilyen szinten rokon. Akár fizikai rokonság, akár szellemi rokonság, de akár mindkettő is elképzelhető.

A gizai piramisokról tudjuk, hogy építésüknél a földrajzi és csillagászati ismeretek legmagasabb szintjét alkalmazták. Nemcsak találomra építették őket a sivatag egy pontjára, hanem tudatosan kiválasztott területre kerültek. Most nem az a feladatunk, hogy ezeket elismételjük. Ezeknek bárki utána tud nézni, számtalan helyen publikálták őket.

piramisok

A legújabb kutatások viszont azt mutatták ki, hogy a piramisok elrendezése, egymáshoz való viszonya, a szfinx elhelyezkedése is a csillagokhoz igazodik. Pontosabban egy bizonyos csillagkép mintájára készültek. Ez a csillagkép az Orion – Nimród és a Szíriusz csillag. Az ókori Egyiptomban a Nimród Ozirisznek, a Szíriusz pedig Ízisznek felelt meg.

orion csillagkép a pilisben

A mitológiában Ozirisz a jó szimbóluma, a termékenység képviselője. Ő felügyeli a Nílus áradásait, ő honosította meg a tűz használatát, földművelést. Ízisz a felesége és testvére Ozirisznek. Ő az ég istennője, minden élőlény szülőanyja. Kettőjük gyermeke Hórusz, a sólyom, aki a fáraó védője is. A sólyom, később többször is vissza fog térni ebben a cikksorozatban, mint fontos szimbólum.

Ebből is látszik, hogy ők ketten alapvetően fontos, teremtő erővel rendelkező főistenek, akiknek csillagképi megfelelőit is kellő tisztelet övezte. De a tiszteleten kívül, az általuk képviselt energiáikat is folyamatosan kellett működtetni, és minden uralkodó megjelenésekor újra lehozni a Földre. Ez a fáraó beavatásakor és koronázásakor történt meg. Itt megjelenik a koronázás, mint beavatás és energiamozgósítás. Ugyan ezt fogjuk látni később a magyar királyok koronázásakor is. (Fényfelszabadítás)

De ez hol és hogyan történt meg? Már itt is kettős koronázás történik, mint Dél-Amerikában a majáknál, később a szkítáknál és a magyar királyoknál is.

Az egyik, amit a nép is láthat, amikor az ország legtávolabbi pontjából is érkeznek az alattvalók. Hatalmas pompával, felvonulással zajlik a koronázási szertartás az egész ország szemeláttára. Fontos, hogy a nép láthassa a megkoronázott uralkodót, láthassa, érezhesse a belőle áradó erőt, mivel ezzel évekre, jó esetben évtizedekre dől el a nép és az ország sorsa.

Ezt viszont megelőzte egy valós beavatási szertartás, amin csak azok vehettek részt, akiknek ebben a folyamatban aktív szerepük volt. Ez mindig a legnagyobb titokban történt, olyan helyen, helyeken, ahová rendes esetben csak a beavatandónak és a főpapoknak lehetett belépni. Amikor pedig nem történt beavató koronázás, ezt hermetikusan elzárták, és a legszigorúbban őrizték az avatatlanok elől. Ezek a pontok, helyek a világ nagy részén – ahol ebben a rendszerben történt a koronázás – megtalálhatóak. Így Egyiptomban is, és Magyarországon is.

Egyiptomban ez a hely sokáig – főleg az ó-birodalom idején, Kr.e. 2000-ig – biztosan a gizai piramisok környéke volt. Itt kell tisztázni azt a régóta fenn álló tévedést, miszerint ezek temetkező helyek lennének. Ennél a három piramisnál, semmi, de szó szerint véve, semmi nyoma sincs annak, hogy bárkit is temettek volna beléjük. Ezt azért kell tudni, mert így könnyen lehet egy ősi, szakrális kultúrának a legnagyobb titkát, működésének alapját elfeledtetni, és így ráerőszakolni a vizsgálódó számára előnyös történelmet. Ha a legfőbb vezetőt, uralkodót megfosztjuk isteni mivoltától (ez történt az összes ilyen típusú királyságnál) egész lényét, személyiségét át lehet mosni, értékelni, negatív értelemben. Anyagi minőséggé változtatni azt, ami szellemi, isteni eredetű.

Így eltüntethetők azok az összekötőkapcsok is, amelyek a szellemiség folytonosságát bizonyítják, és az ősi írásos emlékek a múltról, mesékké, ködös képzelgésekké minősíthetők. (Mú, Atlantisz, stb.)

Visszatérve a piramisokra, kutatók rájöttek arra, hogy a három nagy, az Orion csillagkép övét alkotja, az éginek pontos földi másaként. Rájöttek arra is, hogy a Királykamrából induló kb. 20×20 cm-es járaton, az év egy napján, az Orion – Ozirisz övének egyik csillagára látni. Ebben a pillanatban ennek a csillagnak az energiája betölti a kamrát és benn lévő személy kapcsolatba lép ezzel a világgal. Az ú.n. Királynőkamrából (ezek az elnevezések utólagosak, mai régészek adták nekik) pedig magára a Szíriuszra lehetett látni és itt ezzel a minőséggel találkozott a fáraó. Vagyis az ősi teremtő erővel telítődhetett. Neki az uralkodása idején ezt kellett hasznosítania, ez biztosította az egész birodalom jólétét, biztonságát. A Szíriusszal való kapcsolatfelvétel adta meg neki azt a minőségi többletet, amin keresztül folyamatosan hat az ősök szellemisége és biztosította a mindenség működését lüktetését is.

Ezért voltak az egyiptomi fáraók a Nap fiai, Ré vagy Rá fiai, istenkirályok, és nem holmi hatalomvágyból, ahogy azt manapság szokás róluk mondani. Ez addig tartott, amíg ezt az ősi rendszert tisztán működtették (kb. Kr.e. 2000-ig), és nem tudott rá hatni, olyan kívülről jövő energia és idegen szellemiség, ami más céllal került erre a területre.

Ennek a működésnek volt alapfeltétele az a beavató komplexum, ami magában foglalta a három nagy piramist, a szfinxet, a völgytemplomot, a hatalmas monolitokat, ménhíreket, szobrokat. Ez egy több négyzetkilométernyi körbezárt, szent terület volt, amelynek határain álló falakat most kezdik feltárni. Az eredeti funkció megszűnése után, persze történt temetkezés a piramisok közelében, de ezek már a közép- és új birodalom idejére tehetők.

Ahhoz, hogy párhuzamot vonhassunk más területtel, keresni és találni kell ugyanilyen funkciójú, kinézetű építményeket. Több ilyen építmény is van. Az egyik Mexikóban Teotihuacan, a Nap és Hold piramissal, halottak útjával. Ezek persze utólagos nevek, eredetijüket senki sem tudja. Velük részletesen most nem foglalkozunk, csak említés szintjén, hogy van máshol is hasonló funkciójú, rejtélyes terület.

Teotihuacan

Ami minket jobban érdekel, az természetesen Magyarországon van, a Pilisben. Azért kell ezzel kezdeni a mágia urai nyomainak bemutatását, mert a piramisok azok, amire mindenki odafigyel, mindenki tudja építésük gigászi voltát. Ezért ha máshol is találni ilyet vagy ehhez hasonlót, arra oda kell(ene) figyelni.

pilis 6

Tehát a Pilisben vagyunk. Itt találunk hegyeket, völgyeket, szakadékokat, forrásokat és számtalan egyéb földrajzi képződményt. De piramisokat? Igen! Méghozzá az egyiptomiakhoz hasonló elrendezésben, a helyi viszonyoknak megfelelően, és természetesen az Orion-Nimród csillagkép szerint. Arról már ejtettünk szót, hogy Egyiptomban az Orion, Ozirisznek felelt meg. A magyar mitológiában Nimród vagy Ménrót, Kus fia volt, a hatalmas, az égi vadász. A legenda szerint ő építette Bábel tornyát is a vízözön előtt. Az ő fiai Hunor és Magor. Szerepe a mitológiánkban, nagyban hasonlít Oziriszéhoz. A csillagkép csillagaiból hatalmas teremtő erő árad (asztrológusok is úgy jellemzik, hogy a legtöbb új csillag, ezen a csillagképen keresztül születik) és ezt az erőt képezték le a Kárpát-medence őslakói a Pilisben.

A „pilisi csillagkép” három fő hegyre épül: Árpádvár, Rám-hegy, Magas (Eredeti nevén: Mágus) hegy. Ezek egymáshoz viszonyított elhelyezkedése pontosan megegyezik a 3 gizai piramiséval és természetesen az Orion övével.

Erre egy augusztusi kirándulás után figyeltem fel, a térképet böngészgetve. Ezután jött a hosszas számolgatás, térképek egybevetése, könyvtárnyi irodalom átnézése. Az eredmény látható a Szakrális Táltos Titkok című videokazettán is. Nézzünk néhány számadatot!

pilis 10

Első körben a magasságokat vegyük szemügyre!

KHEOPSZ (Nagy) PIRAMIS                                   MAGAS(Mágus)-hegy

 

Magasság: 146,6 m (eredeti)                                  566 m

138,75m (jelenleg)

KHEPHRÉN PIRAMIS                                           RÁM-HEGY

 

Magasság: 143,5 m (eredeti)                                      486 m

136,4 m (most)

MÜKERINOSZ PIRAMIS                                        ÁRPÁD-VÁR

 

Magasság: 66 m  (eredeti)                                          484 m

65,5 m (most)

Eredeti magasságok összege:

 

3 5 6, 1 m                                                 1 5 3 6 m  !

 

Ugyanazok a számok, csak más sorrendben! Véletlen?

 

Számmisztikailag összeadva:

15 = 6                                                           15 = 6

 

A hegyeknél természetesen a tengerszint feletti magassággal számoltam, a piramisok esetében a földfelszíntől számítják a magasságot.

A hegyek magassága, elosztva a piramisok eredeti magasságával (1536/356,1) 4,313395113732-t kapunk, ami kis jóindulattal 4,320 (ennyi korrekciót még a legkomolyabb tudományos fejtegetések is engedélyezni szoktak), pláne ha számolunk a hegyeknél némi kopással. Ugyanezt a számot kapjuk, ha elvégzünk egy másik matematikai sorozatot, az ókori mértékegységgel, egyiptomi könyökben számolva.

Ez pedig megfelel 4320 évnek, ami az ekliptikán 60 fok vagyis két állatövi elmozdulást jelent oda vagy vissza. Na most kérdés, hogy honnan számoljunk. Ha a piramisok építésének korától, amit a hivatalos tudomány kb. i.e. 2500 körülinek tart, akkor mostanáig eltelt kb. 4500 év (4320). Tehát kb. a mai időpontot kapjuk. El lehet gondolkodni azon, hogy vajon mit jelent ez? Ha a Szfinx becsült életkorát vesszük alapul (kb. 10500 év) akkor az i.e. 4000-4500 körüli időpont jön ki, ami nagyjából megfelel a sumér kultúra – vélt – kezdetének. Ezzel a precessziós számítással még lehet játszani. Próbálja ki mindenki, mert egy tudás annál értékesebb, minél inkább belőlünk jön, és csak az indításhoz és az ellenőrzéshez kapunk segítséget. Ha már azt mondják meg, hogy mit kell látnunk és éreznünk, amikor esetleg mi mást érzékelünk – és nem fantáziálunk (fontos különbség) -, ott már baj van.

A két legtávolabbi piramis csúcsának egymástól való távolsága 950 m (+ – 20m). A két legtávolabbi hegy (Árpád-vár, Mágus-hegy) csúcsának térképen mért távolsága 1925 m (+- 25m). Ez a piramisoknál kapott szám kétszerese, véletlenül.

Miután a három piramishegy együtt volt, meg kellett találni a többi azonosságot is. Szfinx! Hol van a Pilisben szfinx? Újra a térkép került elő és ekkor döbbenetes látvány tárult a szemem elé. Annyira, hogy amikor megmutattam Kovács Andrásnak és Pap Gábornak, először azt hitték, hogy én rajzoltam bele. De amikor az ő térképükön is ugyanaz az volt, elámultak.

turul_turistaut

A Pilis-térkép kinagyított részén lehet látni, Dobogókő körül. Ez pedig egy hatalmas, kiterjesztett szárnyú Turul madár, mint turistaút. Ez bolond! – gondolhatják, hiszen ez utólagosan kitaposott, tervezett útvonal. Persze, de miért terveztették oda, ahova? A szellem útja kifürkészhetetlen. És vajon hogyan lehetséges, hogy a madár szívében lévő, tehát szerves részét képező, Dobogókő-szikla elhelyezkedése, távolsági aránya pontosan megegyezik az egyiptomi Szfinx és a piramisok arányaival.

Az egykor, talán, oroszlánfejet viselő Szfinx nagyjából a középső (Khephrén) piramis előtt fekszik, kissé balra. A piramis csúcsa és a Szfinx hátsója közötti távolság légvonalban 620 m (+- 15m).

A Rám-hegy és Dobogókő (ami nagyjából a heggyel szemben, de kissé jobbra van) közötti távolság légvonalban 1250 m (+- 20 m). Ez megint csak a duplája az egyiptomi adatnak. Ez csak néhány, de fontos egyezés az adatok sorában, és amikor ennek az adathalmaznak 90%-a megfelel egy több ezer kilométerre lévő épületkomplexum adataival, arra rá lehet mondani, hogy véletlen, csak nem hiszi el senki.

Túlságosan légből kapottnak tűnik az elképzelés? Lehetséges, de rá kell nézni a Pilis térképére, a piramisok térképére, látszik, hogy a piramisok és a hegyek (az Árpád-várról is látszott a helyszínen, hogy a felső 100-150 méter vagy talán az egész, utólag megemelt, megmagasított hegy) ugyanazon elv alapján „épültek” és kerültek oda, ahova. Az elrendezés mindkét esetben (Egyiptomban és itt is), azóta már világszerte, tudós körökben is elfogadott nézet szerint, az Orion-övet mintázza. A Tejút Egyiptomban a Nílus, nálunk a Duna, ami a Rám-hegy csúcsától pontosan 2 km-re van.

Ha elfogadjuk, hogy a három hegy az Orion-övnek felel meg, miképp az egyiptomi piramisok, akkor a teljes csillagképnek meg kellene lennie. Meg is van, természetesen, de ebben nem segítek már, azt keresse meg mindenki!

Érdekesség, hogy a csillagkép pilisi megfelelőjének szívében található a Mexikó nevű kicsike település. (Mexikóban éltek a mayák!)

Ellenvetés lehet a hegyek alakja. Nézzük meg jobban! Az Árpádvár már messziről is gúlaszerű. A Rám-hegy közelről jól adja a formát. Egyedül a Magas- (Mágus) hegy lóg ki a sorból. A kúpja meglehetősen sérült, az egykori piramisszerűsége kevésbé látványos. De aki megmássza érezheti, láthatja, hogy itt is módszeres pusztításról van szó, de a borítóköveket még felfedezhetjük a felszínén.

pilis 3

Fontos újra a mexikói piramisokat segítségül hívni, mert ezen a helyen szerencsére jól dokumentált a piramisok feltárása. Ugyanis amikor felfedezték őket, az egész terület föld alatt volt, a piramisokat is termőföld borította és fák, bokrok nőttek rajtuk. Az egykori metszeteken úgy néztek ki, mintha hegyek és dombok lennének. Az ásatások viszont a világ egyik csodáját bontották ki a föld alól. A még fel nem tárt területen a mai napig ilyen halmokat találunk, de ők tudják, hogy nem természetes hegyek, hanem piramisok lapulnak alatta. És nálunk?

Újabb ellenvetés lehet, hogy Egyiptomban a Nagy (Kheopsz) Piramis a főattrakció, míg nálunk a Rám-hegyet emlegetjük, mint kiemelt szerepű hegy a három közül. Mi ezzel a gond? A Nagy Piramis ugyanis nem a középső, mint a Rám-hegy, tehát ha azonosságokat keresünk, a fontosság terén is ezt kell tennünk. De vajon miért a Nagy Piramis? Csak azért, mert néhány méterrel nagyobb a középső Khephrén piramisnál, és így a leggigászibb építmény a világon. Éppen ezért kezdték oly buzgón kutatni, és szinte csak ezeket a kutatáseredményeket ismerjük. A másik kettőről alig tudunk valamit. Ha pedig azt állítjuk, hogy azonosság van Egyiptom és Pilis között, akkor ebben is annak kellene lenni, vagyis ha a középső hegy illetve piramis a központ kellene rá bizonyíték. A Khephrén piramisról csak annyit tudunk szinte, hogy mekkora. A belsejéről semmit. Egyetlen folyosó, ami az alap felett 10 méterre nyílik és a föld alá megy le. Az ú.n. sírkamrában itt is csak egy dísztelen, és mindennemű felirat nélküli gránitszarkofág áll (2x1m). Semmi egyéb, se folyosó, se csarnok. Vagy csak nem tudjuk. Sokan azt feltételezik, hogy a három piramis a föld alatt összeköttetésben áll. A pilisi hegyeinknél ezt mindenki megmérheti. Ha itt így, akkor ott is így.

Azt, hogy miért terelik el a figyelmet a Khephrén piramisról, a Kheopsz misztikájával, nem tudjuk. Régi bevett szokás így tenni. De most jön a legfontosabb bizonyíték. Az égre (az Orion-övre) pillantva ugyanis azonnal fel kellene, hogy tűnjön, hogy a középső csillag a legfényesebb! És ha az elfogadott, hogy Egyiptomban ezt mintázták meg, akkor ennek a fényességnek is jelentkezni kell a középső piramis esetén is, ahogy ez jelentkezik a Rám-hegy energetikai csomópontjában. De erről még mélyen hallgatnak, vagy még nem is jöttek rá! Csak segítségül, hogy a Szfinx is a középsőhöz kapcsolódik.

De nézzük a további hasonlóságokat! Egyiptomban a piramisok közelében találjuk a Völgytemplomot. Ezt hatalmas kőtömbökből épített templomot tartják a legrégibb építménynek a területen, és nem ismerik a funkcióját (nagyban hasonlít a perui, mexikói épületekre).

A Pilisben, mivel itt még szerencsére a természet az úr, és nem történt feltárás csak találgatni tudunk. Figyelemfelkeltő, hogy szemben a Börzsönyben, Nagymarosnál, találunk egy völgyet – amire egy barátom és szintén táltos hallgató (Horváth Józsi) figyelmeztetett – aminek a neve Templomvölgy. A szó két tagjának megfordítása jelentésbeli különbséget okoz, de mindenképpen érdekes. A Börzsöny és Egyiptom kapcsolatáról egy következő részben esik szó, mert ennek is van azonossága.

A valódi völgytemplomot viszont itt kell keresnünk, a három hegy közelében. Úgy tűnik, hogy könnyen rá bukkanhatunk (sokan már talán rá is jöttek), ha már ezzel a szemlélettel vizsgálódunk, és kicsit beleássuk magunkat a valós múlt kutatásába.

Itt kell hozzáfűzni, hogy nagyon fontos, hogy ha kutatásokat végzünk, legyen olyan háttér felkészültségünk, hogy ne eshessünk könnyen a fantáziánk csapdájába, amikor egy történelmi tényről kijelentéseket teszünk.

Ez a hely pedig nagy valószínűséggel a Rám-szakadék, és annak is egy bizonyos szakasza, ami szoros kapcsolatban áll a Rám-heggyel, nem csak a nevében. (A Rám-hegy a középső hegy, míg Egyiptomban a Khephrén piramis a középső, és természetesen a Völgytemplom ennél található)

Szántai Lajos egyik előadásából tudhatjuk, hogy annak idején – feljegyzések szerint – a Rám-szakadék fedett volt, és fontos szakrális szerepet játszott a térség életében és I. Béla királyunkéban is. Minden jel arra mutat, hogy ez is egy mesterséges építmény. Ha valaki már végig járta, sok olyan jelet láthatott, ami ezt bizonyítja. Ennek a kutatása és rendszerbe illesztése még a további munkánkhoz tartozik, de mindenképpen érdemes ezt így kezelni.

A piramisoknál említettük, hogy a szent területet hatalmas kőfal vette körül. Talán fel sem kell tenni a kérdést, annyira magától értetődik: a Pilisben találunk-e ilyen kőfal rendszert, ami körül öleli a térséget? Válasz is ugyanilyen egyértelmű: Igen! Ez már annyira szemet szúró, hogy csak az nem látja, aki nem akarja. Vegyük sorra: a Dobogókőnél induló körívet leíró hatalmas falrendszer maradványait már láthattuk, tovább haladva jutunk el a Szerkövekhez, ami ennek a rendszernek egy része, talán zsilipekkel, több méter széles falakkal, nyiladékokkal, amelyek levezetnek a szentély belsejébe. Tovább haladva a Jász-hegy üstökének nevezett sáncrendszer, ami feltárásra vár, majd a másik oldalon az Üstök-hegy, aminek részei a Vadállókövek. Ezek szemben állnak a Dobogókő alatti Szerkövekkel, és mutatják a falrendszer másik oldalát. Ha ezt térképen körbekerítjük, máris láthatóvá válik a szent központ, ami feltűnő hasonlatosságot mutat a világcsodaként is emlegetett egyiptomi beavató centrummal.

pilis 5

Ez a csodálatos hely mindenkié. Akinek kell, meg fogja látogatni, eleinte még nem is sejtve, hogy hová is érkezett. Nekünk az az egyik feladatunk, hogy segítsük őket is, megismertessük, kellő felkészülés alapján, velük e szent hely lényegét. Ha valaki megpróbál bárkit is kizárni ebből, a hely szelleme, mely hatalmasabb, mint hinnénk, őt fogja megfosztani valós titkaitól.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

One thought on “Aradi Lajos: Piramisok

  1. Nagyon erdekes volt ez az iras es tanulsagos, remeljuk h minnel tobb embert fog erdekelni, en szemelyszerint koszonom ezt a csodalatos irast es a kutato munkat, imadom olvasni az ijendolgokat es ami a legfontosabb magyar vonatkozasu.

Minden vélemény számít!

Top