Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Anna – Kedd asszonya napja

Anna – Kedd asszonya napja

Miért éppen kedd? Anna az egyik dologító asszonyalakok egyike. A néphagyomány szerint, a hét bizonyos napjaira tilalmak vonatkoznak, a keddi munkatilalom ellen vétő embereket Anna megbünteti.

A keddet sok helyen Anna napjának tartották és a kedd asszonya által előírt tilalmak leginkább női munkákra vonatkoztak. Ezen a napon tilos volt a fonás, ritkábban a mosás és a szövés. Őseink úgy tartották, hogy aki a tilalmat nem tartja be, azt kedd asszonya megpofozza, belöki éjjel az utcaajtaját, vagy ráül a rokkájára.

Más népek hiedelemvilágában is létezett Annához hasonló asszonyalak. A románoknál “keddi boszorkány”, a törököknél “szerda asszony”, vagy a németeknél például “holle anyó” a munkák védőszelleme.

Július 26-án a katolikusok Szent Annát, Szűz Mária édesanyját tisztelik ünneplik. Kultusza a XIII–XIV. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérőjeleként Jézus ember volta felé fordultak a hivők. Ez a szemléletváltozás a keresztes hadjáratok és zarándoklatok Szentföld-élménye nyomán támadt érdeklődést is tükrözi, és megteremti a szentatyafiság kultuszát. Az ünnep dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy templom felszenteléséről emlékezik meg. Mária állítólagos jeruzsálemi szülőházát még a IV. században építették át templommá, és szentelték fel egy július 26-i napon. E templom ünnepét és búcsúnapját Bizáncban július 25-én ülték meg, itt 50 körül Annának már külön templomot is szenteltek. A napot Justinianus császár tette kötelező ünneppé.

Mária szüleiről, Annáról és Joakimról az újszövetségi könyvek egy szót sem szólnak. Legendájuknak és tiszteletüknek forrásai az apokrif írások, elsősorban Jakab elő-evangéliuma.

(Forrás: OSZK)

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top