Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Ahol az egészség valódi védelme kezdődik

Ahol az egészség valódi védelme kezdődik

Az ember élete mindennél előbbre való, legalábbis, ezt diktálja a józanész. Csakhogy napjainkban bizonyos csoportoknak nem érdeke az életmentés. Elkészült, többszörösen tesztelt gyógyszerek kutatási eredményei hevernek íróasztalok mélyén, miközben tízezrek halnak meg naponta, akiknek az élete menthető lett volna.

Tudunk például cseppekről, amely korunk betegségét, a rák minden fajtáját egy csapásra felszámolná. Feltalálóját életveszélyesen megfenyegették, és már nincs az élők sorában. Leszármazottai őrzik a titkot, amely drága kincs, de hivatalos úton betegekhez nem kerülhet. Mindenki hallott hasonló történetekről. De vajon hány értelmetlen halállal kell még számolni, miközben zseniális magyar feltalálók sorra oldják meg az “élethez való jogot”?

A legfrissebb hírek dr. Horváth István orvos-biológus 40 éves kutatómunkájának eredményeiről szárnyalnak – természetesen csak a világhálón. A gyógyszeripar érdekeit védők ugyanis fittyet hánynak az emberi élet megmentésére, sőt, mondjuk ki: legkevésbé sem érdekük az egészséges öregkor elérése.

A magyar tudós amerikai és orosz kutatókkal együttműködve találta fel az érelmeszesedés elleni oltóanyagot, a hírről még jó tíz évvel ezelőtt a Duna TV is beszámolt.

http://www.magyarhon.eu/mozi/ertekeink/horvath/

Szakértők szerint a találmány Nobel-díjat érdemelne. A feltaláló saját magán és orvosok sokaságán tesztelte a gyógyszert, 100%-os eredménnyel. A ma 74 éves kutató nagyon sok bíztatást kapott, a találmány azonban ez esetben is a fiókban maradt.

Igaz, életveszélyes fenyegetésről nem tudunk, ám léteznek sokkal rafináltabb módszerek arra, hogy egy zseniális gyógyszer soha ne juthasson el a betegekhez. Ráadásul még fenyegetőzni sem kell. Nos, ez az alattomos erő a pénz. Az akkreditációhoz ugyanis 100 millió forintra van szükség. Nem nehéz elképzelni, hogy azok a kutatók, akik becsületes, tisztességes munkából élnek, bizony soha nem lesznek képesek előteremteni ekkora saját forrást dédelgetett találmányuk finanszírozására. (A banki kölcsön a mai helyzetben pedig egyenesen öngyilkosság.)

Lenne a problémára megoldás, de valahogy nem jut eszébe senkinek: az állam képes lenne a magyar találmányok, különösen a magyar gyógyszerek anyagi hátterének a biztosítására. Több szempontból is hihetetlen haszonra tehetne szert az ország: egyrészt a kórházi ellátások költségei csökkennének, másrészt az import mérgek helyett jól bevizsgált magyar gyógyszerekhez jutnának a betegek, feltehetően jóval alacsonyabb fogyasztói áron. Folytathatnánk a sort az exprtból származó sok milliárdnyi bevétellel, a magyar gyógyszeripar fellendülésével, ezzel együtt az állam adóbevételeinek emelkedésével. Végül, de nem utolsó sorban nézzük a végeredményt: jajgató, nap, mint nap orvosi rendelőkben ücsörgő, mogorva betegek helyett mosolygó nagyszülőket vehetnének körül unokák, dédunokák. Ugye nem nehéz elképzelni, hogy a gazdasági körforgás belendülésének köszönhetően a nyugdíjak miatt sem kellene aggódni? Mindössze a magyar zseniális elmét kellene hagyni kibontakozni.

Térjünk vissza azonban Horváth professzor ügyéhez. Az idős feltaláló meg volt győződve arról, hogy a világ rendjén működik, bátran segítséget kért hát az illetékes minisztériumtól, gyógyszer találmányának sikeres útjára bocsátásához. Segítség helyett azonban más jött: a rendőrség. Megszállták az idős, Nobel-díjra esélyes kutató lakását, kuruzslás vádja miatt lefoglalták iratait, tanulmányait, számítógépeit, a professzor még csak nem is alhatott saját otthonában.

Valami nincs rendjén a világban. Teljesen nyilvánvaló, hogy az egészség valódi védelme, a gyógyszer kutatások és találmányok, a valódi gyógyítás, emberélet mentés  komoly érdekeket sért. Kiszolgáltatott a beteg, de annak kezelő orvosa is, egészen addig, amíg nem vesszük végre saját kézbe gyógyszeriparunkat és nem karoljuk fel a magyar elme találmányait.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top