Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > Ahol a munka ünnepét is munkával ünnepelték – Élet a tanyán

Ahol a munka ünnepét is munkával ünnepelték – Élet a tanyán

Dunántúlon, Iván falucskán túl, van egy eldugott kis tanya, ahol éppen úgy pezseg az élet, mint az országban bármely tanyán. Mindegy, hogy ünnep, vagy hétköznap van, az állatoknak enni kell és a vetemény sem maradhat víz nélkül.

A házigazda kedvesen invitálja az arra látogató ritka vendéget. Mindjárt jó pálinka is kerül az asztalra, jó pogácsa nélkül pedig nem távozhat a vendég.

–    Jöjjön be kedveském, nézzen szét bátran! Van ám itt jószág, csak az udvaron vigyázzon, mert ennyi állat mellett azt nagyon nehéz tisztán tartani!
Az a nagy fehér gúnár a házőrző, azzal vigyázzon, a feleségemet is jól megcsípte egyszer! De ez itt, nagyon szelíd. Nagyon szereti a vizet, meg szoktam mosni a fejét.

Ez a kis liba imádja, ha játszanak vele. A fejmosást különösen élvezi.
Ez a kis liba imádja, ha játszanak vele. A fejmosást különösen élvezi.

–    Van ám itt malac is, meg disznó. Amolyan félig vadfajták, de a húsuk minden boltinál többet ér – teszi hozzá az asszony. Na, és a kecske! Hát, annak a teje semmihez nem hasonlítható! A kecske a szegény emberek tehene, aranyoskám. Hát, tudja, mi nem vagyunk gazdagok, de dolgozunk. Minden nap fejünk, aztán eladjuk a tejet, a maradékból meg csinálunk sajtot, azt is eladjuk, mert tudja-e kedvesem, hogy a kecsketej a legegészségesebb? A kecske, az válogat, nem úgy, mint a birka. Míg a birka minden útjába kerülő növényt megeszik, de a kecske finnyás ám!

A húsvét a nagy felvásárlás ideje, de az idén nem úgy sikerült a piac, ahogy szerettük volna. Majd levágunk néhányat, mert Manci is nemsokára elleni fog. Születtek már gidái, egyszerre három is, ami elég ritka a kecskéknél – meséli a gazda.

A félig vad disznók szelíden éldegélnek a tanyán.
A félig vad disznók szelíden éldegélnek a tanyán.
Kisebb kecskecsapat legel az udvar végében.
Kisebb kecskecsapat legel az udvar végében.

–    Ez a kis japán keverék tyúk pedig nagyon jó anya! Ez költötte ki ezeket a csibéket is. Nálunk mindig van tojás, na meg jó levesbe való – mutatja büszkén a tyúkokat az asszony.

A csibéknek gondos mamája egy japán tyúk keverék.
A csibéknek gondos mamája egy japán tyúk keverék.

–    Nagyon kevés dolgot veszünk a boltban. Nekünk az ennivaló megvan, csak a többit kell a faluban megvenni. Úgy mondják ezt ma, divatosan, hogy önfenntartók vagyunk. Hát, azt is mondhatjuk, de mi a feleségemmel csak úgy mondjuk: dolgozunk. Mielőtt az állat felkel, nekünk már talpon kell lenni. El kell látni őket, a munkának pedig nincs vége napestig.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top