A világ alattomos újragyarmatosítása

Azoknak a latens forradalmaknak a korszakát éljük, amelyek hatására a világ normális működése feje tetejére állt. Bankok sietnek a bajba jutottak “megsegítésére”, a fanatikus csoportokat kikiáltják “aktivistáknak” és minden “bűnért” egyetlen birodalomtól lehet feloldozást remélni.

A kolonizáció alapja a magasan képzett lakosság nyelvkultúrájának finom csiszolásával kezdődik, (köztudott, hogy a gyarmatosítók progresszív nyelvhasználatot diktálnak, más népek kultúrájának jelentéktelen szerep jut) és az önjelölt “fejlett” nyugati civilizáció  gazdasági-politikai elnyomásával, a legújabb korra jellemző gyarmatosítással folytatódik. Frantz Omar Fanon (1925 – 1961) afro-francia pszichiáter, filozófus, forradalmár és író például, már a maga idejében, számos művében rámutat arra, hogy a gyarmatosított népeknek mekkora lelki sérülést jelent a dekolonizációs küzdelem.

Míg az önelégült nyugati civilizáció saját, egyetemleges, központi kultúráját erőlteti, a gyarmati sorba igázott népek a zűrzavaros helyzet felszámolásáért küzdenek. Az erőfölényben lévő elit tisztában van a folyamattal és ennek következményeivel, ezért alaposan kidolgozott forgatókönyv szerint, a helyi társadalomban megerősíti a kritikus pontokat, azaz, saját képére faragja és erős befolyással bíró pozícióba hozza a helyi vezetőket. Emlékezzünk például az afganisztáni invázióra, ahol 2001-ben a helyi kultúrára fittyet hányó NATO erő az afgán nők “védelmét” tűzte zászlajára. A “humanitárius” programnak nyugaton hatalmas volt a népszerűsége, a George W. Bush Institute hatalmas adományt gyűjtött az afgán nők jogainak támogatására.

A hosszú afgán “feminista háború” mellett a gyarmati India brit öröksége sem múlt el nyomtalanul. A nagy “civilizációs küldetés” többek szerint például abban állt, hogy “megvédte” a nőket a satítól. (Indiában, a helyi kultúra szerint a leánygyermekeket megegyezés szerint, még az első menstruációja előtt férjhez adták. A férfiaknál ugyanakkor az életkor nem számított, így megesett például, hogy hatvanéves férj tízéves kislányt vett feleségül. A fiatal menyasszonynak azért volt nagy az értéke, mert így több gyereket szülhetett életében. Ha a férj meghalt – az idős kor miatt nem volt ritka -, a feleségnek is követnie kellett a halálba: máglyán élve elégették. Bár Anglia ellenezte az özvegyégetést, amelyet törvényben is tiltott, némely területeken még ma is él a szokás.)

Niall Campbell Douglas Ferguson skót történész és Edwin James Lawrence neves brit író például  a Brit Birodalom című művében megpróbálják felhívni a figyelmet a brit gyarmatosítással járó deformációkra, az elnyomott népek saját történelmének és kultúrájának eltűnésére.

Különös, hogy az Amerikai Egyesült Államok területén ma sincs egységes álláspont a gyarmatosítás tényére vonatkozóan. Az északi államokban például napjainkban is azt az álláspontot képviselik, hogy a demokrácia fellegvárában sem a történelem során, sem napjainkban nem beszélhetünk gyarmatosító hatalomgyakorlásról. (Érdemes itt megemlíteni az ismert Függetlenségi Nyilatkozat – 1776. július 4 – lényegi tartalmát, amely szerint korlátozásra került a britek hatalomgyakorlata indián területen.)

Nem kell azonban a történelmi időkig visszatekinteni, szép számmal ismerjük Washington legutóbbi beavatkozásait. Az afgán, vagy iraki intervenciók szemléletváltásra kényszerítik a világot. Nyugati nagyhatalmak a népüket és kultúrájukat féltő társadalmakat szektás fanatikussá kiáltják ki, akik ellen ál-forradalmak gerjeszthetők és mögéjük teljes fegyver arzenál helyezhető. (Gondoljunk például a meglehetősen zavaros al-Kaida csoportok működésére.)

A legutóbbi idők nyugati propaganda hadjáratának köszönhetően, a “fejlett” civilizációk a népét és kultúráját féltő és az intervencióval bátran szembeálló Szíriát nacionalistává, kormányát pedig diktatórikus hatalommá nyilvánította. Saját népe ellen, kívülről gerjesztett csoportok gyilkoltak, és a forradalom a gonosszá kikiáltott “diktátor” (Assad és kormánya) ellen folyt. Washington természetesen a “szabadságukért felkelő” gerjesztett helyi terrorista csoportokat támogatta.

Furcsa és alapjaiban teljesen más értelmezést jelent nyugaton a nemzet és az állam fogalma. Nemzet helyett államban gondolkodnak, ennek hatására a baloldal a globalizáció ellen küzdő, nemzetét féltő államokat un. monolitikus (megbonthatatlan, egységes), nacionalista, sőt, fasiszta (tekintélyuralmi, nemzeti értékeket előtérbe helyező) jelzőkkel bélyegzi meg. Soha, annyi kritika nem érte a nemzetét féltő államokat, mint napjainkban. A legnagyobb erővel bíró kritikusok pedig azok, akik azonnali segítséget nyújtanak. Izrael és Washington mindig tettre kész, hogy “megvédje” a “diktatúra” áldozatait.

A proxy háború nem új keletű fogalom. Az abszolút piacképes és előre vetíthetően sikeres “meghatalmazottak” útján vívott háborúkat ma taktikai birodalmi beavatkozásokkal hajtják végre.  A proxy seregei ma “segítenek” egy másik népnek, hogy felkeljenek “elnyomóik” ellen és “elnyerjék” a “hőn áhított” “szabadságot”.

A nyugati média felelőssége felbecsülhetetlen mértékű. Az igazságtól már régen messze álló torzításoknak köszönhetően, ma az intervenciók “humanitárius beavatkozások”, amelyek “szektás” jobboldali erők és nacionalistává kikiáltott polgári kormányok ellen nyújtanak “segítséget”. A média fogyasztói pedig hihetetlen széles réteget képviselve ringatják magukat az új civilizációs imperialista  eszméken.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás