A történelemkönyvek átírására kényszeríthetnek a hurri civilizáció leletei

 

 

 

 

 

 

 

 

A történelemkönyvek átírására kényszeríthetnek a hurri civilizáció azon leletei, amelyeket az isztambuli Kücükcekmece tó partján fekvő Bathonea ősi városban fedeztek fel a régészek, és amelyek első ízben szolgáltatnak bizonyítékot az ókori észak-mezopotámiai nép európai kalandozásaira és civilizációja hosszú történetére.

A régészeti kutatások eredményei azt mutatják, hogy a hurrik (más néven hurriták) bemerészkedtek az európai kontinensre és nem csupán Ázsiára korlátozódott az életterük, ahogy azt korábban feltételezték a szakemberek. A hurrik civilizációjának nyomait az Isztambul európai részén elterülő Kücükcekmece (ejtsd: kücsükcsekmedzse) kerületben, egy azonos nevű tó medencéjében fedezték fel a régészek. A leletek, amelyek közt két különböző helyszínen talált, vasból készült isten- és istennőszobor is van, óriási izgalmat váltott ki a szakemberek közt. “A mezopotámiai műtárgyak az Isztambul sötét korszakaként ismert i.e. 17. és 15. század közötti időszakból származnak” – mondta az ásatási munkálatokat vezető Sengül Aydingün.

hurri 2

A professzor szerint a régészek az i.e. 1800-ból származó két hurri szobrot, bitumenből, ónból készült tárgyakat és kerámiákat is találtak. A bitument egyedül Mezopotámiában – az edények vízállóvá tételére – használták ebben az időszakban. Az ón pedig az aranynál is értékesebb volt a bronzkor kezdetén. Az istennőszobor 5,4 centiméter hosszú és 14 grammot nyom. A vasból készült alkotás az évszádok alatt erősen erodálódott. A férfi istenséget ábrázoló lelet 6,1 centiméter hosszú és mindössze 11 gramm.

Az ilyen típusú szobrok eddig ismert legkorábbi példányai i.e. 3. évezredre, Dél-Mezopotámiába nyúlnak vissza. A hurrita nép az i.e. 3. évezred utolsó harmadában jelent meg. Az i.e. 17. századtól állt fenn államuk, a Mitanni királyság, a birodalom i.e. 1350 körül bomlott fel. Az i.e. 1. évezred első felében Mezopotámia északi peremén két utódállamban éltek még az északra visszaszoruló hurri etnikum maradványai. A Kücükcekmece tó partján végzett régészeti kutatások 2007-ben kezdődtek. Az idei ásatások során többek közt 301, szenteltvíz tárolására használt palackot, valamint az i.e. 5. és 6. században gyártott – parfümök, vagy hajkenőcsök tárolására szolgáló – apró fiolákat találtak – olvasható a Hurriyet Daily News című angol nyelvű lap online kiadásában.

(http://www.hurriyetdailynews.com/unearthed-hittite-artifacts-in-istanbul-break-new-ground.aspx?pageID=238&nID=57088&NewsCatID=375)

(MTI)

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás