Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > A szúnyog, ami nem szúnyog

A szúnyog, ami nem szúnyog

Ez egy szúnyog?
NEM!
A legújabb rovar DRONE hadi fejlesztés. Már gyártják!
Nagy távolságból irányítható. Kamerával, mikrofonnal van felszerelve. Le tud szállni, DNS mintát venni egy szúnyogcsípés érzetével. Vagy képes micro RFID nyomkövetőt a bőröd alá juttatni.
Haza is viheted magadon és be is repülhet otthonodba.
szunyog-dron2Ezek a fejlesztések gőzerővel folynak és már bevetésre kerülnek hétköznapokban.

Szerencsére remélem csak az USA és az angolszász “birodalom” területén.
Hihetetlen, hogy az emberek nem látják magánszférájuk mennyire támadás alatt van és milyen szűkek lettek a védekezés lehetőségei a NEW WORLD ORDER és ORWELL 1984 transzhumanista világa ellen!
Ők nagyban készülnek… És Te ?….

1 éves hír:

Rovar nagyságú drónokat fejleszt az amerikai haderő

A légi háborút forradalmian megváltoztató eszközök, madár és rovar nagyságú drónok kifejlesztésén dolgoznak az amerikai haderő mérnökei – közölte június 20-ai hétfői számában a The New York Times.

Rendben, de mi az a drón?

A drón (az angol drone – here (méh) szóból) elsősorban katonai feladatokra alkalmazott olyan repülőeszköz, mely valamilyen ön – vagy távirányítással (leggyakrabban a kettő kombinációjával) rendelkezik, emiatt fedélzetén nincsen szükség pilótára. Vagyis ez egy pilóta nélküli repülőgép. Amennyiben katonai célokra használják, a harci robotok egyik fajtája. Ellentétben a robotrepülőgéppel, mely – lévén saját maga a fegyver – használatakor megsemmisül, a pilóta nélküli repülőgép többször felhasználható.

A pilóta nélküli gépek ma is kulcsszerepet játszanak a hadviselésben, például a tálib felkelők ellen Pakisztánban végrehajtott csapásokban és az afganisztáni légi felderítésben.

Kamerás műkolibri

Egy kaliforniai cég műkolibrija, a parányi madárnál csak a szárnyfesztávolsága nagyobb. A gépmadár távirányítású, repülését kizárólag két szárnyának gyors verdesése biztosítja.
kolibri-dronFesztávjuk 16,5 centiméter. A műkolibri tömege 19 gramm, teste madáralakú. Hogy a műkolibrira szerelt kamera milyen nehéz – avagy a madár tömege azzal együtt értendő-e -, arra nem tért ki az AP hírügynökség.

A műmadarat katonai kutatási projekt keretében fejlesztette ki az AeroVironment cég. Érdekessége méretén túl pont az, hogy valóban kolibriként képes viselkedni – vagyis nagyon gyors szárnyverdesése miatt akár lebegni is képes, de ha arról van szó, pillanatok alatt eliszkol a helyszínről.

Az egyre többre képes, s ugyanakkor folyamatosan zsugorodó drónok új generációjának tervezői azt tanulmányozzák, hogy a sólymok vagy molylepkék mozgásának utánzásával hogyan tudnák elleplezni a szerkezeteket az avatatlan tekintet elől. Mivel a rovarok repülése könnyebben modellezhető a madarakénál, a csapkodó szárnyú szerkezetek fejlesztése elsősorban az ízeltlábúak imitálásának irányába fognak haladni.

A 2001. szeptember 11-i események óta a drónok világában a Cessna kisrepülőgép méreteihez fogható Predatorok uralták el az eget. A Pentagon – vagyis az összes fegyvernem – a tíz évvel ezelőtti ötvenhez képest jelenleg 7 ezer pilóta nélküli repülővel rendelkezik, s ezek alkalmazása a jövőben egyre hangsúlyosabbá válik. Ezen belül az amerikai légierő azt tervezi, hogy a következő tíz évben, miközben csökkenti repülőgépeinek számát, a drónállományát megnégyszerezi; ezek száma eléri az 536-ot. A fegyvernem csak az idén 350 távirányító pilótát képez ki.

A Pentagon a jövő évre 5 milliárd dollárt kér a kongresszustól drónokra, s azt tervezi, hogy 2030-ban már kamerával-szenzorokkal felszerelt “kémlegyekkel” fürkészi ki az ellenséget, a nukleáris fegyvereket, vagy a romok alá szorult áldozatokat. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) a denevérszárnyú, RQ-170 Sentinel elnevezésű drónnal végzett videó-megfigyelést Oszama bin Laden pakisztáni búvóhelye felett. A szerkezet a Kandahári Fenevad nevet kapta. Pakisztán törzsi területein amerikai pilóta nélküli repülők 2006 óta több mint 1900 felkelővel végeztek, de a Pentagon és a CIA vetett be drónokat Líbiában és Jemenben is. Pilóta nélküli gépeket használtak az észak-koreai nukleáris létesítmények és a meghibásodott japán atomerőművek megfigyelésére is.

Februárban az AeroVironment nevű cég bemutatta a kolibri-drón prototípusát, amelyet az amerikai katonai kutatásokat irányító DARPA ügynökség megbízásából fejlesztett ki. A szerkezet óránként 18 kilométeres sebességgel repül, s képes akár egy ablakpárkányra is leszállni. 2001 óta az amerikai légierő 32-szeresére növelte a légi megfigyelések számát, elsősorban a drónokra támaszkodva.

A fegyvernem szakértőinek ma napi 1500 órányi videó-felvételt és mintegy 1500 fotót kell elemezniük. A dróntechnika alkalmazásának, úgy tűnik, egyelőre a véges emberi elemzőkészség szab határt.

Ilyen mennyiségű adat mellett talán nem meglepő, hogy a dróntechnika alkalmazásának egyelőre a véges emberi elemzőkészség szab határt. Az egykamerás modellek helyét a több kamerás, akár egyszerre egy egész várost megfigyelni képes Gorgon Stare (gorgói pillantás) technológia veszi át.

Amíg a mai drónok egyenként még “csak” 19 elemzőt látnak el munkával, egy-egy sokszemű repülő adatainak kiértékelésére kétezer emberre lesz szükség.

Bírálóik szerint a drónok, mivel alkalmazásuk révén csökken amerikai emberveszteség, könnyen újabb háborúkba sodorhatják bele Amerikát.

A pilóta nélküli repülőgép (angolul Unmanned Aerial Vehicle – Pilóta Nélküli Légi Jármű, UAV, volt az első megnevezésük, aztán a Remotely Piloted (Aerial) Vehicle – Távolról Irányított (Légi) Jármű, RPV.
A legkisebbeket meg már drónoknak becézik, hiszen lassan méhre emlékeztet a zümmögése és a mérete is.

Mi lesz ebből?

Forrás: Honvédelem

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top