A szolnoki csipke

2012. október 25., 15:29

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                                                                                                                                                                                                                   A szolnoki csipkének olyan értéke volt a két világháború között, hogy a stafírung rangját is emelte, ha volt benne ilyen, Stefi csipkésnek nevezett lepedő. A háború után aztán kikopott a köztudatból, de szerencsére néhány éve újra készül szolnoki csipke. Sziráki Éva csipkekészítővel beszélgettünk.

“A csipke olyan áttört, lyukacsos anyag, amelynek textúrája adja egyben a díszítményét is.” A csipke elsődleges funkciója tehát a textilnek, az öltözéknek ünnepélyesebbé tétele. A csipke értéke egyes kultúrákban vetekedett az aranyéval.

– Hogy született meg a szolnoki csipke?

– A trianoni határok meghúzása után települt vissza Erdélyből Szolnokra az egykori vasutas, Hagyák család. A família azonban férfi nélkül maradt, így a két testvér, Hagyák Stefániának és Emerenciának kereset után kellett nézniük, hogy biztosítsák a család megélhetését. Akkoriban jó lehetőségnek számított a kézimunka boltokba történő bedolgozás. A Hagyák család egy, a város központjában lévő üzlet bedolgozója lett, ahol belga és olasz kézimunka szaklapokban látta meg Stefánia a varrott csipkét. Készített néhány mintadarabot, amelyeknek olyan sikere lett, hogy ettől kezdve csak ezzel foglalkozott a család. Hagyák Stefánia egyéni stílusa nemcsak az üzlet tulajdonosát, hanem a megrendelőket is elkápráztatta, így a “Stefike csipkéje” keresett áru lett, amit később maga az alkotó nevezett el szolnoki csipkének. Sok szolnoki egyházi kellék készült ezzel a mintával, vagy például az idősebb és az ifjabb Horthyné ünnepi viselethez illő pártáit is Stefike néni tervezte és készítette.

– Mi a szolnoki csipke jellegzetessége?

– A kézimunka szaklapból merített varrott csipke technikákat Hagyák Stefánia saját fantáziája alapján tervezte tovább. Így jött létre az a 26 öltésminta kombinációval rendelkező mintakincs, ami a szolnoki csipke jellegzetességét adja. A különböző csipketechnikák között sok az átfedés. A csipkét általában levegőbe varrják, azaz nem rögzítik anyagszélhez vagy két anyag közé. Ugyanakkor például a halasi csipkénél a kontúrszál egy vastagabb fonal, míg a szolnoki csipkénél ezt is kézzel fonjuk. Ez az úgynevezett körmönfont zsinór, ami szintén sajátossága a Stefi csipkének.

– Néhány éve újra készül szolnoki csipke. Hogy jutott eszükbe megalakítani ezt a csipkekészítő kört?

– A néhai Jakabné Mészáros Gizella, aki Hagyák Emerencia nevelt lánya volt, így e sajátos mintakincs örököse, tartott néhány tanfolyamot. Ezek megerősítették abban, hogy ezt a technikát föl kell eleveníteni, tovább kell népszerűsíteni. Ő írta A szolnoki csipke című könyvet, hogy felélessze az igényt, illetve ezt a szép technikát továbbadja. A mi csoportunk 2 éve működik a Hild Viktor Városi Könyvtárban, ahol minden támogatást megkapunk, például kedvezményesen juthatunk hozzá a speciális varrótűhöz és a cérnához.

– Manapság van igény a csipkére?

– Akadt már néhány megrendelésünk, terítőket, kisebb díszeket készítettünk. A magam részéről azt tartom hasznosnak, ha a csipke díszként jelenik meg például női ruhákon. Készülünk a kiskunhalasi Nemzetközi Csipkekiállításra is, de Szolnok város napján is meg lehet majd tekinteni a szolnoki csipkét. Egyébként úgy érzem, hogy van egy olyan réteg, aki kifejezetten igényli és keresi a csipkét.

Kiss Andrea/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top