A piramisok körül megállt az idő

2015. április 27., 11:25

Megszokott, hogy a lenyűgöző piramisok titkainak feltárásáért szakemberek Egyiptomban, vagy éppen Közép-Amerikában kutatnak. Ma már az is nyilvánvaló, hogy az ősi kultúra nyomait Kína középső és nyugati részén is megtaláljuk. Az európai, zöld növényekkel sűrűn benőtt építményekről azonban szinte semmit sem tudhatunk.

Visokói piramisok

Visokói piramisok

Óriási szenzáció volt 2005-ben a Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól 30 km-re északra levő, Visoko város mellett feltárt Nap piramis. Később fényképfelvételek készültek a völgyet övező felszíni formákról, s ennek alapján ma már kilenc piramisalakzatot különböztetünk meg. Ebből ötnek neve is van: a Nap (Visočica), a Hold (Plješevica), a Sárkány (Bučki gaj), a Szeretet (Četnica) piramisa, és a Föld temploma (Krstac). Szakács Gábor és felesége, Friedrich Klára nemzetközileg is elismert rovásírás kutatók, már számos konferencián számoltak be eredményeikről. Számtalanszor jártak a piramisoknál, többször konzultáltak régészekkel. Nevük legtöbbször a tatárlakai agyagkorongokkal kapcsolatban merül föl, nekik köszönhető, hogy mára kiderült: a táblácskákra egykor magyarok írtak. A házaspár a székely-magyar ábécé 39 jeléből eddig 21-et azonosított a visokói homokköveken, vagyis ebben az esetben is a Kárpát-medencei rovásírás jeleit vélte fölfedezni. Újabb tudományos elemzésekről nem tudunk.

Koporsóhegy

Koporsóhegy

Van, amiről Erdélyben suttognak. Feltáratlanul tátong a magasba több, szabályos, monumentális építmény. Az egyik pont olyan, mint a “bosnyák” Nap Piramis, de az idő folyamán ezt is benőtte az erdő. A kalotaszegi piramishegyet a helyiek Koporsóhegy-nek, a regősök menedékének, vagy Sulyomnak hívják. Anonymus krónikájában, a Gesta Hungarorumban pontosan leírja az építmény titkát. A témával kapcsolatban bővebben egyelőre csak Molnár Attila foglalkozik a Történelmünk csodálatos ereje c. könyvében.

Kalotaszegi szabályos "hegyek"

Kalotaszegi szabályos “hegyek”

De nem kell messzire menni, hogy piramisra leljünk. A Pilisben például, ma Magos-hegy néven ismert (eredeti nevén: Mágus-hegy), szabályos gúla alakú építmény szinte égbe kiált ősi “felfedezetlen” történelmünk helyreigazításáért. Annyit már tudunk, hogy a különös, kozmikus hely a magyar nép történelmében is jelentős szerepet töltött be. Ma már bizonyított tény az is, hogy az Árpád-kori Ős-Buda is ezen a területen helyezkedett el, és az egyetlen magyar – 1250-es – alapítású szerzetesrend tagjai is itt emeltek kolostort maguknak. Újabbnál újabb romokat, maradványokat fedeznek fel, a legújabb feltételezések szerint a hegyek három piramist rejtenek. Egészen pontosan a Pilisnek létezik három gúla alakú, mesterséges csúcsa, az úgynevezett Pilis-hármas: az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magas-hegy. Elhelyezkedésük is különleges, hiszen az Orion csillagkép méretarányos leképezésének is tekinthetők, és ahogy az egyiptomi piramisok esetében, a legkisebb csúcs itt is a leghalványabb csillagot jelenti.

Pilisi piramisok: Árpád-vár, Rám-hegy, Magas-hegy

Pilisi piramisok: Árpád-vár, Rám-hegy, Magas-hegy

A piramisok égbe kiáltanak, mégsem történnek tényfeltáró kutatások, nem léteznek hivatalos, objektív állásfoglalások. A világ szinte retteg a történelem átgondolásától, attól, hogy Európa valódi ősei átformálják a jelenkori, mesterséges, idegen hatalmat kiszolgáló ál- tudománykodást. A piramisok körül szó szerint megállt az idő. Némán várnak és őrzik titkaikat.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top