Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > A Medve tó a világ legnagyobb kiterjedésű heliotermikus tava

A Medve tó a világ legnagyobb kiterjedésű heliotermikus tava

 

 

 

 

 

 

 

 

Erdélyben, Szovátán, 1875 tavaszán, május 27-én, hatalmas zápor keletkezett, és az eső betömeszelte ezen a területen lévő víznyelő “ponort” és kezdetét vette a Medve tó kialakulása. Legnagyobb kiterjedését 1881-re érte el, de mostani mérete ahhoz képest csökkent.

Méretei: A világ legnagyobb, 40235 négyzetméter kiterjedésű heliotermikus tava, hossza 288 m, szélessége 132-210 m, legnagyobb mélysége 18,9 m. Közepes sótartalma 256 g/l, Összesen 64.000 tonna oldott sót tartalmaz.

A heliotermia jelenségéről

A heliotermia a tömény sósvizű tó fölött lévő édesvizű rétegnek köszönhető. Két édesvizű patakocska táplálja ezt az alig pár centis édesvízréteget a tömény sósvíz fölött. A természetes tavak úgy viselkednek, hogy nappal fölmelegednek, éjszaka meg újból lehűlnek. Ezzel ellentétben a Medve-tó esetében a felszíni édesvízréteg sűrűsége jóval kisebb, mint az alatta levő akár 50 0C -os sósvízé. Ez a sűrűségkülönbség meggátolja az áramlási folyamatok kialakulását. Az áramlási folyamatokban meggátolt sósvíz hőmérséklete a hőelnyelő zónában így napról-napra emelkedik, és a természetben máshol nem tapasztalt, szinte hihetetlenül magas értékeket is felvehet.

medve_to

Egyedi Európában és a világon

Szováta a világ egyetlen olyan sósfűrdője, ahol a sósziklák és a tó közvetlen környékét buja zöld növényzet, fenyőerdők borítják. Egyedi heliotermikus jelenség Európában. Kezdetben a Medve tó hőmérséklete őszire meghaladta a 70 fokot! A fürdőtelep megnyitása után, az intenzív fürdőzés következtében a Medve-tó sosem érte el többet ezt a hőmérsékletet. A legnagyobb hőmérsékleti értékeket, 35-50 0C-ot a fürdőidény kezdetén mérik, az idény végére a tó hőmérséklete 25-30 fokra csökken.

Gyógyhatása:

A sósvíz gyógyító hatása koncentrált konyhasó tartalmának köszönhető. Az oldott só koncentrációja a mélység függvényében nő, 6-30 százalék között változik. Emellett más ionokat is tartalmaz, mint vas, magnézium, kálium, kalcium, bárium, jód.

Orvosi javallatok:

Legfőbb orvosi indikációja a gyógyvíznek a meddőség. A víz gyógyhatásának köszönhetően sok páciens gyógyult idült nőgyógyászati problémákból, műtétek után, összenövések után , hormonzavarok esetén, krónikus gyulladásos panaszokból , ezért a fürdővíz gyógyhatásának híre hamar elterjedt nemcsak Erdély és Magyarország szerte, hanem egész Európában.

Más javallatok:

Krónikus reumás panaszok, ízületi gyulladásos panaszok, degeneratív ízületi elváltozások, poszttraumás reabilitáció, köszvényes panaszok, ezen kívül perifériás idegbénulások, agyvérzés utáni reabilitáció ezek estében csak másodlagos kiegészítő kezelést ajánl a gyógyfürdő.

Ellenjavallatok:

Akut (heveny) és szubakut folyamatok, fertőző betegségek, nemi betegségek, súlyos ideg és elme betegségek, vérrendszeri betegségek, drog és alkoholfüggőség, mozgásképtelen betegek esetében.

A javasolt fürdésidő gyerekeknek negyed óra, míg felnőttek esetében 2o-3o perc. Természeti kincsünket kímélendő és a világon egyedi heliotermikus hatás megőrzésének érdekében a tó vizét pihentetik a deli órákban 13-15 óra között.

A Medve tó legendája

Szováta felett az erdőben, nem is olyan rég, volt egy szép tisztás. Bükkfa csipkézte széleivel, olyan volt, mint egy leterített medve. Itt élt fényes palotájában egy csodaszép tündérasszony. Bebarangolta az erdőket, mezőket és amerre járt, nyomában csak úgy fakadt a sok tarka virág. Egy szép napon, amikor a környéket járta, megpillantott egy ügyes székely legényt, aki éppen a juhait őrízte.

De szép! – mondta, és egyszeriben beleszeretett. Nem volt attól a perctől nyugta. De a tündértörvény tiltotta, hogy találkozzék vele. Csak az éj leple alatt ereszkedett le a Juhod völgyébe, hogy hallgassa kedvese keserves nótáját.

– Értem sír a furulyája! -sóhajtotta ilyenkor a szépséges tündérasszony, de ügyelt, hogy a kakasszóra visszaérjen börtönébe, a fényes palotájába. Nyomában ilyenkor csupa tűzvirág nyílott. Nélküled- így egy szép napon a tündérasszony- se szépnek, se csúnyának nem érdemes lenni! -avval elhatározta, dacol a tündértörvénnyel, és találkozik a dali székelylegénnyel. Le is ereszkedett a völgybe, homlokán a fénylő vacsoracsillaggal, de hogy közeledett kedvese esztenájához, meglátta, hogy egy szép leánnyal csókolózik.

– Te szerencsétlen halandó-, ezért keserűen meglakolsz mondta, és azon nyomban a dali székely legény, az esztenája és a juhai vakkővé változtak. – Jaj nekünk! -borult a leány a szeretője alakját megőrző hideg kőre, de teste melegével sem tudta életre kelteni azt, aki egyszer kővé változott.

– De a kegyetlen, csodaszép tündérasszony is keserűen meglakolt. Többé nem lelte helyét, arccal se fordult a palotája felé, csak a hegyeket járta, fehér fátylát a tövisbokrok megszaggatták, oszlányaiból sóvirág lett és ellepte a hegyeket.

Süllyedj el!  Tűzhelyed többé nem lehet otthonom- mondta, amit egyszer a tekintete a fényes palotája felé tévedt. Eltűnt bizony az és a helyén egy iszonyatosan mély gödör tátongott. Szélei ma is állataink királyára emlékeztetnek.

– Jaj nekem is rogyott a földre a szívtelen tündérasszony, és szeméből, amelyet eddig még nem áztatott soha könny, sós-patak fakadt.
Az elsüllyedt palota helyén így keletkezett a Medve-tó, amelyet alulról még ma is az elkárhozott tündérasszony tűzhelyének parazsa fut és Szováta felett a viharban az o bánata jajong.

(filantropikum)

magyarno.com

 

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top