A kastélyok falai mesélnek

2014. október 11., 09:51

Történelmünk során jócskán átéltünk értelmetlen pusztításokat, porig rombolt ősi településeink nyomait legfeljebb feljegyzésekből ismerhetjük. A rendszerváltásig a tudatlanságnak, érdektelenségnek és tegyük hozzá, jó adag rosszindulatnak köszönhetően váraink, kastélyaink és szép templomaink az idő martalékává lettek.

A felhalmozott értékek nagy része odaveszett, de ami megmaradt, az ma szépül, újul. A kastélyok falai pedig egyre többet mesélnek.

Rhédey-kastély

1812. szeptember 1.-én Erdőszentgyörgyön ebben a kastélyban született meg Rhédey Klaudia, kreált címén Hohenstein grófnő, a mai Windsor uralkodóház egyik ősanyja. Korabeli feljegyzések szerint az erdélyi hölgy szépsége nem hagyta hidegen a bécsi bárókat, hercegeket és főurakat.

erdoszentgyorgy

Egyik bálon Klaudia megismerkedett Alexander de Wurttemberg herceggel, első látásra egymásba szerettek és elhatározták, hogy összeházasodnak. Ám ezt a házasságot, a család megakadályozta, mivel nem tartotta illőnek a nemesi rangjaiknak a szintkülönbsége miatt. Ám az öreg gróf halála után, 1835-ben mégis összeházasodtak, és három gyerekük született: Klaudia, Ferenc és Amália. Miután negyedjáre is állapotos lett a hercegnő, 1841-ben tisztázatlan körülmények között meghalt. Az erdőszentgyörgyi birtokon temették el, és halála után férje és gyermekei is ide költöztek Bécsből.

rhedey 1A Rhédey-kastély az erdélyi Erdőszentgyörgyön 2014. október 7-én. MTI Fotó: Beliczay László

Az épület a XIX. század elején, gróf Rhédey László és felesége, báró Inczédy Ágnes jóvoltából nyerte el jelenlegi formáját. Az államosítás után iskola működött benne. Ma a romániai Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium által végzett külső és belső felújítás után átveszi az épületet a helyi önkormányzat és turisztikai, kulturális célokra fogják használni.

rhedey 2A Rhédey-kastély az erdélyi Erdőszentgyörgyön 2014. október 7-én. MTI Fotó: Beliczay László

Teleki-kastély

Úgy hívják, „Maros ékköve”. Nem véletlenül. Ám a jelző nem csak Maros vidékre illik.  Az expedícióiról világszerte ismert
Teleki Sámuel itt őrizte nevezetes gyűjteményét és a család 6000 kötetes könyvtárát. Sajnos a könyvek jó része a világháborúk viharos évtizedeiben odaveszett, a második világháborúban a front átvonulása után az épületet teljesen kiürítették, a felbecsülhetetlen értékek nyomtalanul eltűntek. Teleki Mihály, a kastély utolsó ura már csak annyit tehetett hogy az épületet a román Egészségügyi Minisztériumnak ajánlotta fel. Így az épület érintetlenül vészelte át a kommunizmus hosszú éveit. A megmaradt könyvek és levéltári anyagok a Telekiek marosvásárhelyi levéltárában, a Teleki Tékában, valamint az Erdélyi Múzeum egyesület levéltárában találhatóak meg.

gernyeszeg

Az ingatlant a széki Teleki család leszármazottja, a Bukarestben élő Teleki Gábor igényelte vissza, a román, 2001-ben kibocsátott 10-es törvény alapján, végül a hosszas peres folyamat végén az ingatlant 2011-ben Gróf Teleki Kálmán kapta vissza az államtól.

teleki 1 A Teleki-kastélyhoz vezető híd az erdélyi Gernyeszegen 2014. október 5-én. MTI Fotó: Beliczay László

A barokk stílusban épült kastélyban gyermekotthon működött és  A teljes felújítás után turisztikai, kulturális hasznosítást tervez az örökös. A kastély egyik érdekessége, hogy az év beosztásának megfelelően 52 szobája és 365 ablaka van.

teleki 2A Teleki-kastélyhoz vezető híd az erdélyi Gernyeszegen 2014. október 5-én. MTI Fotó: Beliczay László

Zichy-kastély

A Zichy család egyik kastélya Vajdaszentiványon épült a 18. században. A második világháború után államosították, majd a szocializmus bukása után a Zichy család visszakapta, jelenleg kulturális központként működik.

vajdaszentivany

Eredetileg udvarház állt a kastély helyén, amelyet 1779-ben építtettek a ferences rendiek, majd a XIX. század elején a Kemény család kezére került és valószínűleg gróf Kemény Sámuel alakíttatta át kastéllyá. Sámuel gróf halála után a birtok leányágon öröklődött tovább, míg 1880-ban házasság révén a Zichy család szerezte meg.

zichy 1A felújítás alatt álló Zichy-kastély gazdasági épületének tornáca az erdélyi Vajdaszentiványon 2014. október 4-én. MTI Fotó: Beliczay László

1989 után a kastélyt a második Zichy tulajdonos, Ladomér lánya, Jozefa Melanie (“Bébi néni”) igényelte vissza, aki 1949-ig maga is az épületben lakott. Miután visszakapta, a grófnő az épületet a falu rendelkezésére bocsátotta, így évekig kulturális rendezvények kaptak helyet falai között.

zichy 2A felújítás alatt álló Zichy-kastély gazdasági épületének tornáca az erdélyi Vajdaszentiványon 2014. október 4-én. MTI Fotó: Beliczay László

Batthyány-kastély

Körmend első kővárát a település északnyugati sarkában létesítették, de azt a tartományurak elleni hadjáratokban lerombolták, maradványait széthordták. A napjainkig fennmaradt új erődítményt már a virágzó mezőváros északkeleti sarkában emeltette Szécsényi László báró a XV. század közepén.

kormend

Később az Ellerbach család szerezte meg az épületet. Utolsó tagjától, Jánostól, adósságai fejében, hosszas pereskedés után Bakócz Tamás esztergomi érsek tulajdonába került. Szerencsés módon megmaradt egy korabeli várlajstrom, ami hű képet mutat a török hódoltság kori állapotáról, mely szerint a mocsaras vizesárokkal körülvett négyszögletes várnak sarkait egy-egy kerek torony erődítette meg, bejárati kaputornyát pedig a nyugati oldalon alakították ki.

battjyány 1A körmendi Batthyány-kastély egyik épülete 2014. október 9-én. MTI Fotó: Varga György

1604-ben a Habsburg császár és király kegyelméből a Batthyány főnemesi család kapta meg. Mivel a hadászati fontosságú Kanizsa végvárának elfoglalása után katonai szerepe megnőtt, földesurai igyekeztek hadieszközökkel és helyőrséggel bőven ellátni. Az 1652-es tűzvészben leégett főúri rezidenciát Batthyány Ádám gróf utasítására nagyszabású tervek alapján átépítették, mind a négy oldalán emeletes lakószárnyakat kialakítva, megemelve a tornyokat is. Újabb hadiállapotra 1664-ben került sor, amikor a török nagyvezér csapatai itt akartak átkelni a Rába folyón és ezért ágyúkkal lőtték a védőket, akik a francia segélyhadakkal együtt sikeresen verték vissza a heves támadásokat.

Az 1703-ban kirobbant Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc katonaság felégette a Habsburg-hű Batthyányiak várkastélyát. Ma, mintegy 800 millió forint uniós támogatással Batthyány Örökségközpontot hoznak létre a körmendi Batthyány-kastélyban.

batthyany 2A körmendi Batthyány-kastély egyik épülete 2014. október 9-én. MTI Fotó: Varga György

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top