A Hodászi Görög Katolikus Cigány Egyházközség sikertörténete

2018. október 16., 01:01

Hodász nagyközség Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyében található félúton Mátészalka és Nyírbátor között. 2001-ben a település lakosságának 60%-a magyar, 40%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A község egy jól körülhatárolható, szegregált részén lakik a több mint 1000 főt számláló cherhári – lovari nyelvet beszél oláh cigány közösség.

A magyar görög katolikus egyházközség anyaköveiben már az 1820 – as éveiben találunk a cigány közösségre utaló neveket.

Hodászra 1940 – ben nevezték ki görög katolikus lelkésznek Sója Miklóst. A fiatal lelkész a magyarok lelkipásztori ellátása mellett Sólya Miklóshamar letalál a kolerásnak nevezett cigány részre is. Itt értő fülekre és érző szívre talált az evangélium üzenetével. Nem csak lelki atyja, de igazi gondviselője lett az itt mély szegénységben élő cigányoknak. A putriról putrira járást hamarosan felváltotta a közösségi evangelizálás. A 40 – es évek közepére a közösség saját erőből egy egyszerű, de számukra nagyon kedves vályog kápolnát épített. Miklós atya pesti ismeretsége révén régi templomi bútorokból fel is szerelték a kis kápolnát. VI. Pál pápa személyes adományából tovább bővült a kápolna. A zenekar elektromos hangszerekkel bővült. A hitélet és az egymáshoz tartozást rendkívül élénk és szoros volt. se vagyoni, se hitbeli különbözőség nem osztotta meg a cigányságot. Ez az állapot jellemző volt 1981 – ig, Miklós atya nyugdíjba vonulásáig.

Mosolygó Béla 1981 –es kinevezésekor természetesnek tartotta, hogy mindkét egyházközségnek jó papja legyen.

Mindkét egyházközség lelkipásztori gondjait szívén viselte. 1991– ben az egyházközség önerőből, minimális pénzből templomépítésbe kezdett. Külső erők, megosztva az egyházközséget, szektába vitték a közösség jelentős részét. Hitbeli megosztottságuk ma is tart. A cigány egyházközség második papja 12 évi munkálkodás után Kisvárdára kapott kinevezést.

1993 őszén érkezett a közösségbe az új lelkész Gelsei Gábor. Kinevezési okmányába püspöke két sürgős feladatot szabott: fejezze be a félbemaradt templom építését, és próbálja visszaállítani a hitben kettészakadt közösség egységét. A templom építéshez egyházmegyei és külföldi segítséget kapott a közösség. 1995 májusában magas rangú Vatikáni és állami vendégek részvételével szenteltük fel a templomot.
A szentelés napján tettük le a leendő közösségi ház alapkövét, amelyet a Stichting Katolieke Noden Holland  alapítvány finanszírozott. A következő évben már avattuk és használatba vettük a 600 négyzetméteres közösségi házat. Itt ebben szolgálati lakás, konyha, nagyterem, oktatási blokk kapott helyet. Megszerveztük az idősek napközi otthonát, amely közel 50 idős családról gondoskodott. Az oktatási blokkban egymást követték a Munkaügyi Központtal közösen szervezett tanfolyamok. Több egymást követő osztályban a helyi cigányság szinte valamennyi tagja befejezte általános iskolai tanulmányait. Ezt követően OKJ – s tanfolyamokban házigondozó – betegápoló, szociális ápoló, dajkaképző, konyhalány képesítést szereztek. Az itt végzettek jelentős részét foglalkoztatni is tudjuk. 2001 – re épült fel a családok átmeneti otthona és a bentlakó szociális otthon. Ezekben a létesítményekben 50 főnek biztosítunk otthont. Működik a jól felszerelt konyhánk, ahol naponta akár 200 adag étel is készülhet. 2009 – ben indult a képzés az „Angyalok Kertje „ óvodában, aminek egy részét bölcsődévé alakítjuk át.

elsőáldozásA hodászi cigányság integrálása ezen intézmények révén halad. Hagyományőrzését egyházközségünk fontosnak tartja és támogatja. Számunkra a legnagyobb elismerés és dicséret így fogalmazódott meg: Európába a cigányok a hodászi úton juthatnak.

Imádsággal köszönjük meg mindazoknak a támogatását, akik lehetővé tették, hogy intézményrendszerünket felépítsük és használjuk.

Gelsei Gábor görög katolikus parókus

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Szóljon hozzá a cikkhez:

e-mail (Kötelező, de nem publikus!) A *-al jelölt mezőket kötelező kitölteni!

*


CAPTCHA Image
Reload Image
Scroll To Top