A három és fél századdal ezelőtti illemkódex ma is aktuális

 

                                                                                                                                                                                                                                                                                      Apáczai Csere János (1625-1659): Az embernek magaviseléséről

A magaviselésnek két részei vannak: a jóra való indulat és annak megcselekedése… A jóindulat az akaratnak hajlandósága, mellyel a jól cselekvésre kész. Ehhez négy dolog kívántatik, tudniillik az egyenesség, eszesség, erősség és a mértékletesség. A jóindulat egyenessége oly jóra való hajlandóság, mellyel az övét kinek-kinek meg igyekezzük adni. Az eszesség az, amellyel okosságunkat megfeszítjük, hogy az igaz és helyes dolgokat s azoknak módjait és eszközeit feltalálhassuk. Erre két dolog kívántatik: szorgalmatos vigyázás és az okos választástétel, hogy a nagyobb tiszteinket mindenkor eleiben tegyük a küsebbeknek. Az erősség és a jó cselekedésben való állhatatosság, mellyel minden nehézségeket, melyek a jó cselekedést szokták követni, meggyőzzünk. Ebben béfoglaltatik a bizodalom, az állhatatosság, békességes tűrés. A mértékletesség az, amellyel lecsendesíttetnek és megzaboláztatnak azok a kívánságok mindnyájan, melyek az embert a jónak cselekedeteitől elvonják. E négy dolog közül az első a jóindulatot rendeli és ugyan tészi, a második igazgatja és fogyatkozás nélkül valóvá tészi, a harmadik megvastagítja az ártalmak ellen, és a negyedik tisztává tészi. Mivel pedig ezeknek akármelyike is inkább megtetszik egy jóindulatban, mint másban, annak okáért némely jóindulatok ugyanezeknek neveztetnek. A jóindulatok mindnyájan egymást segélik, de vagy az ő egymáshoz való kapcsolásokban, vagy az ő egymás alá vettetésekben. Egybefoglaltatnak penig az ő eredetekre nézve s végekre nézve és egymást segítésekre nézve. Az egymás alá vettetés az, midőn egyiknek megcselekedése a másnak megcselekedésére és céljára vitetik, vagy mint eszköz avégre, vagy mint szerző ok a megleendő dologra. A jóindulatnak megcselekedése olyan munka, mely a jóra való indulatból származik.

A jóindulat végbenvitele (megcselekedése) belső, tudniillik az akaraté, vagy külső, tudniillik az egyéb tehetségeké, akár az értelemé legyen, akár az érzékenyi kívánságoké stb. A külső végbenvitele az indulatnak nem teszi nagyobbá az indulatnak jóságát vagy gonoszságát voltaképpen, hanem csak amennyiben neveli az akarat munkáját. Ahol a külső cselekedetek belső jóindulat nélkül vannak, képmutatás vagyon ott és a jó magaviselésnek csak árnyékja.

A jó magaviselés igazság, avagy kegyesség. Az igazság oly jóindulat, mellyel felebarátainkkal igyekszünk tisztünk szerint jól tenni. Mivel penig a mi felebarátainkra nézendő tiszteinket az ő javukra nézve cselekesszük, innen ezen jóindulat szeretetnek is mondatik. Evvel penig tartozunk még a mi ellenségünknek is, holott az Isten őtöt is szinte úgy az idvességre véheti, mint minket. Mindazonáltal ha a szeretendő személyek között valami nyilvánvaló különbség vagyon, akkor a vér szerént való atyafiakot az idegeneknél inkább kell szeretnünk az világi javainkra nézve, valamely jeles barátunkat inkább kell szeretnünk a nyájaskodás dolgában, mint az atyánkfiát; szüléinket mindazáltal akármely barátunknál is inkább kell szeretnünk, sőt még gyermekeinknél is a tisztességre, becsületre, háladatosságra nézve, de gyermekeinket a táplálásra, gondviselésre nézve inkább. Feleségeinket mind szüleinknél, s mind gyermekeinknél a társalkodásra nézve; akik mivelünk jól tettenek (kiváltképpen a lelkiekben), egyebeknél; a közönséges társaságot és annak elöljáróját annak akármely tagjánál is. A mi felebarátaink szeretésének két cselekedete vagyon: őnéki java kívánása és annak elémozdítása. Kívánnunk kell penig felebarátainknak mind lelki s mind testi jókot, és ha Isten megadta, hálákat is kell azokért a mi Istenünknek adnunk, mindenben penig, hogy az átkozódásnak s egyéb gonosz kívánásának helye ne lehessen. A mi felebarátunk javának penig elémozdítása, megcselekedése oly igyekezet, mely az ő javára néz, és őt ugyan meg is segéli. Ez az igyekezet penig végbevitettetik, vagy az őt felindítás, vagy ugyan a voltaképpen való megcselekedés által. A felindítás a megcselekendő jó dolognak eleiben adása azokkal az okokkal egyetemben, amelyek által arra felindíttathatik. E peniglen lesz vagy intés, vagy jó példaadás által. Ez az intés lesz beszéd által, mely a mű felebarátainkra vagy valami jót hoz, vagy valami gonoszt hárít el róla. Minek okáért béfoglalja magában mind tanítási és intési tiszteinket, mind másokra vigyázásunkat, hogy őket a jó cselekedetre mindennap serkentgethessük, mindhogy őköt szomorúságokban vigasztaljuk, mind végezetre, hogy őköt, ha valami gonoszságot cselekedtek, megfeddjük, de atyafiúiképpen. Ennek penig, atyafiúi megfeddésének akkor kell lennie, mikor bizonyosan tudjuk, hogy gonoszul cselekedett, amikor reméljük, hogy intésünknek valami haszna fog lenni akár a megesett atyánkfiának abból kitérésére nézve, akár másoknak azon gonosznak eltávolítására nézve; mikor végezetre mind az idő, mind a hely, s mind penig a személy alkalmatos arra. Egyébként részesek leszünk ővele a gonoszságban, mivel akár javalljuk, akár oltalmazzuk, akár segéljük, akár megengedjük, akár penig elhallgassuk másokban a rosszat, egyaránt vétkezünk ővelek. A jó példaadás a jó cselekedetnek megmutatása, hogy mások hasonló jóra felserkenhessenek.

A mi igazságunk felebarátinkat vagy minden közbevetés nélkül nézi, vagy valamely cselekedet által. Amely minden közbenvetés nélkül nézi őt, vagy az ő állapotjának rendit nézi, vagy magát az állapotot. Amely az állapot rendit nézi, tiszteletnek mondatik, mely annak a méltóságnak és felsőségnek, amely másban vagyon, azoknak illendő megbizonyításával, kijelentésével való megismerése. Ez a tisztelet, amennyiben nézi a mások értelmét a tisztelendőről, hírnévnek neveztetik. Evvel a tisztességtétellel mindennek tartozunk, és semmi nem egyéb, hanem oly cselekedetünk, tisztünk, mellyel akárkinek is az ő méltóságának állapotját minden bántás nélkül igyekezzük megtartani. Ennek azok a vétkek vettettenek ellenébe, amelyek által felebarátainknak hírek megsértődik, midőn tudniillik a más felől való vélekedésünk megkisebbedik vagy csak szinte magunknál, a mi őróla való minden ok nélkül gonoszul ítélésünkben, vagy másoknál is, tudniillik: szavaink, cselekedetink, magunkviselése és egyéb jelek által is. Ez is peniglen lesz néha igyenesen és szántszándékból, néha ismét vagy a dolognak magának, vagy a környülálló dolgoknak természetekből. Midőn a más híre valamely vagy bűn, vagy büntetésbeli gonosznak néki tulajdonítása által bántódik meg, ha az ő jelenlétében talál lenni, vagy bosszúságtételnek, vagy megnevettetésnek, vagy szidalmazásnak mondatik; ha penig az ő távollétében, gyalázásnak mondatik. Ez a gyalázás, amely igyenesen a mi felebarátink gonoszát nézi, négyképpen lesz, tudniillik: midőn hamis váddal vádoltatik, midőn valamely titkos vétkét kifecsegjük, midőn az ő vétke naggyá tétetik, midőn a dolgot javalljuk ugyan, de a szándékot nem. A mi felebarátink java körül is penig négyképpen lesz: Eltagadván a mi felebarátinknak tulajdonítandó jót, elrejtvén, megkisebbítvén, hidegen (csak igen imígy-amúgy) dicsérvén. Helyére állatik penig a megkisebbített hírnév vagy a visszamondás vagy a bocsánatkérés, vagy a megelégítés által.

Amely igazság a mi felebarátink állapotját magán nézi, vagy nézi az ő személyét, vagy az ő külső hasznait. Amely az ő személyét nézi, vagy nézi az ő életét, vagy annak tisztaságát. Amely az ő életét nézi, az az emberség, mellyel a mi felebarátunk életének és annak csendességének törvény szerént való eszközök által megtartására hajlandók vagyunk. Ennek rendei külömb-külömbfélék. Az első rend azokot a jóindulatokat foglalja bé magában, amelyek által iszonyodunk a mi felebarátinknak mindennémű megbántásától, minéműek a szelídség, békességes tűrés, hosszú tűrés, békességesség. A szelídség oly jóindulat, mely a haragot megmértékli. Ennek ellene vagyon a lágyság és a haragosság. A lágyság az igazi haragtól való megfosztatás. A haragosság a haragnak mód nélkül való felindulása. Minéműek az elmének felindulása, gyulladása és a gyűlölség. A békességes tűrés oly indulat, mely a nehéz bosszúságok által felrezzent haragot megmértékeli. A hosszú tűrés a békességes tűrésnek meghosszabbíttatása, jóllehet sokáig legyen megsértődött. A békességesség oly jóindulat, mellyel a rajtunk tett bosszúságot könnyen megengedjük. A második rend azokat foglalja bé magában, melyek az életnek egybekötésére tartoznak, mint az egyezség és jóakarat, melyekhez hozzájuk adattatik a nyájasság, tréfásság és egyező elméjűség. Az egyezség az, amellyel a jó dolgokban másokkal könnyen egyetértünk. A jó akarat az, amellyel másoknak minden örvendetes dolgokat kívánunk. Ezeknek ellenek vagynak az egyenetlenség, versengés, háborgás stb.

mek.oszk/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás