Most itt vagy
Magyar Nő Magazin > címlap > A hagyományos táplálkozás alapszabálya

A hagyományos táplálkozás alapszabálya

Az egészséges táplálkozás önálló tudománnyá fejlődött, szakemberek egész sora diktálja, miféle alapanyag, milyen mennyiségben lehet az élet alapja. Különös aggodalommal óvják az emberiséget a helytelen, nem az életfunkciókat szolgáló energia beviteltől, a táplálkozási szokásokig, az egészség megőrzésére fordított költségek és a befektetett energia hatékonysága azonban nincs egyensúlyban.

Statisztikai adatok szerint, Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek után a daganatos betegségek foglalják el a második helyet a halálozási lista élén. A betegségek gyakoribb előfordulását több tényezővel magyarázzák, amelynek egyik kiemelkedő eleme a helytelen táplálkozás. Hosszú évek kutató munkája és eredményének egész sora jelent meg, őseink tudományáról azonban, mintha teljesen megfeledkeztek volna a kutatók. Nem divat a jól bevált régi módszerekhez visszatérni, pedig szervezetünk egyáltalán nincs újításokra berendezkedve. (Az élelmiszerhez, élelmiszer alapanyagokhoz hasonló helyettesítőkkel, ízfokozókkal, tartósítószerekkel, a reformkonyha remekeivel pedig egyenesen mérgezzük magunkat.)

hagyomanyos_etel 3

Az ősi “táplálkozástudomány” egyszerű. Alapszabályainak betartása mellett szól, hogy évszázadokkal ezelőtt a mai betegségek teljesen ismeretlenek voltak.

  1. A mérsékelt égöv népeinek hagyományos tápláléka a gabonafélék (erőt, energiát adnak), a zöldségfélék (gyógyítanak), a hüvelyesek, a gyümölcsök (méregtelenítenek, frissítenek) és olajos magvak. Télen  természetes több a hús és a zsiradék fogyasztás. A gabonát ( köles, hajdina, búza, rozs, árpa, zab) sütve, főzve fogyasszuk. A hüvelyesek fehérjeforrások (bab, lencse, felesborsó). A gyümölcsnek nyugodtan megehetjük minden részét, kifejezetten használunk vele a szervezetünknek.
  2. Mindig a közvetlen környezetünkben termő táplálékot részesítsük előnyben, mert arra van szükségünk, annak energiái vannak velünk összhangban.
  3. Minden évszakban azt együk, ami éppen terem, legfeljebb természetes módszerekkel tartósított táplálékkal bővítsük étlapunkat.
  4. Figyeljük magunkat, és rájövünk, hogy milyen ételre van szükségünk. Amikor az egyik irányba felborítjuk az összhangot, máris jelez a szervezetünk valamilyen másik oldali élelemre vágyással, amivel ellensúlyozza az eltérést. (Pl. húsos ételek után szomjasak vagyunk, zsíros ételre jól csúszik a bor, stb.)
  5. A legtöbb energiát a cserép, öntött vas edényben való főzés hagyja az ételben. Jó még a zománcozott, acél és üveg edény is.
  6. A kukta és a mikrohullámú sütő használatát a lehető legminimálisabbra csökkentsük.
  7. A legjobb a szabadtéri tűz a főzéshez, sütéshez, amelyet kirándulásokkor és kerti partikon engedhetünk meg magunknak, a gáz is a tűz energiáját adja át. A villanyáram nem tűzenergiával telíti az ételt, hanem villamos energiával, ezért ha lehet, ne használjuk.
  8. A főzéshez jó kedvvel, örömmel álljunk hozzá, mert akkor az ételen is érződik majd, hogy ezt jó szívvel készítették. A főzés a nő, a családanya jelképe. A nő felelős a családi tűzhely melegéért, s ha nem vigyáz rá, a tűzhely kihűl, a család szétesik. A család tagjai akkor tartózkodnak szívesen otthon, ha melegséget, szeretetet, jó főtt ételt (régi mondás, hogy a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út), jó illatokat találnak a lakásban. Nem mindegy, hogy a családanya örömet talál-e a főzésben, sütésben, nem véletlen, hogy a magyar nyelv azt mondja, milyen finom ez az étel, érződik, hogy szívvel készült, igen, jó szívvel, szeretettel.
  9. Fontos, hogy a rég elfeledett fűszernövények ízét és hatását újra felfedezve, szeretettel és szívesen használják azokat az ételek elkészítésénél, hiszen fűszerezni egészséges és pompás élvezet. Hazai fűszernövényeink egyben gyógynövények is.
  10.  A jól elkészített ételt szívesen enni: egészség és életöröm.

Így válik az étel egészségünkre.

magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Minden vélemény számít!

Top