Bevezetőül megakarjuk indokolni, hogy a káldeusok szerinti írásokat és hagyományokat összesítő könyvünk címében miért használjuk a „BIBLIA” elnevezést. . .?
Általában úgy tanítják, hogy a „biblia” a görög nyelv „biblos” vagy „biblon” szavának többes számú kifejezése és jelentése „könyvek” lenne. Azonban sem a „biblos”, sem a „biblon” görög szónak nincs ilyen többes számú esete. A görög nyelvet tanító ismertetések a „biblia” szót görögből átfejtett (etimologizált) latin szónak mondják, viszont a latin nyelvnek nincs „biblia” szava. Így a „biblos”, „biblon” és a „biblia” szavaknak eredetét a káldeusoknál kereshetjük, már csak azért is, mert a görögök – a „klasszikusnak” nevezett tudásuk legnagyobb részét a káldeusok hagyatékából sajátították ki.
A „BIBLIA” szónak három féle változatát láthatjuk a káldeus ékiratok szerint (az ékíratot lásd a könyvben):
– A Világosság Beszéde
– A Bölcs Szó Ügyelője
– Az Égi Tudás Beszéde / A Mennyei Bölcsesség Szava
Ezért használtuk a Biblia kifejezést – a káldeusok írása és hite szerint.
A magyar Biblia
Magyar Bibliánkban igazságokat és a Mah-Gar nép történetét – a világ teremtésétől kezdve – a Káldeusok irták meg legelőször, mert ők az „írás feltalálói”.
Az ő országuk – az özönvíz előtt – hatalmas volt és nagy tudásukkal uralkodtak mind azokon a testvérnépeken, akik – a mai történelmi elnevezések szerint – Szkítiában, Sarmatiában, Médiában és Egyiptomban laktak.
A datolya pálmákkal teli folyamközben, a meleg éghajlaton, hatalmas városaik voltak a két folyó mentén, ahol az egyik folyó neve BARANA és a másik INDIGNA volt régen.
Mind a két folyam az Ar-Ar hegységből ered. Arról a vidékről, amit a héberek bibliája KUS FÖLDJÉNEK nevez. Nagy királyuk NIMRUD volt, aki városaikat építette és a tudományt, és a tűzet az égből hozta magával.
Pesti Páter és Badiny-Jós Ferenc dr. kutatásai szerint
Powered by Facebook Comments