1848 magyar viselete

 

 

 

 

 

 

Írott források és múzeumi tárgyak sokasága bizonyítja, hogy a magyar viselet a történelmi eseményeket soha olyan gyorsan és látványosan nem követte, mint a szabadságharc ideje alatt és az utána következő évtizedekben.

A társadalmi változásokat követelő ifjúság tudatosan tette félre az arisztokrácia egyik ismérvét, a kesztyűt, az addig divatos cilindert pedig flamingó vörös tollal díszített, laposabb, szélesebb – később Kossuth-kalapként ismert –, vagy a felhajtott karimájú parasztkalappal váltotta fel.

Kossuth kalap

A francia forradalmi jelképekből vették át a széles vörös sálövet is, például ez fogja össze Petőfi bő fehér ingét Orlay Petrics Soma róla festett portréján.

A forradalom vöröse mellett, a nemzeti színek használata is a ’48-as fiatalok érdeme. A háromszínű szalagból összeállított rózsa és elnevezése – cocarde – az 1789-es  francia polgári forradalomra vezethető vissza.

Viseleti darabok is őrzik a nemzeti színeket, Batthyány Lajos az első felelős magyar kormány miniszterelnöke e színekből készült bársonymellényt viselt, Petőfi naplójában emlékezik meg egy piros-fehér-zöld főkötőről, melyet ifjú felesége, Szendrey Júlia varrt magának, míg ő a Nemzeti dalt írta.

Batthyány Lajos

A fekete, zsinóros magyar öltözék is ezekben a napokban vált ismét divatossá, ezt viselte Petőfi és a forradalmi ifjúság, de Podmaniczky Frigyes báró is pitykés dolmányban, teljes díszben jelent meg a pozsonyi országgyűlésen.

pitykés mellény

Külön érdekességnek számítanak a portrékkal, címerekkel díszített színesen nyomott kendők, amelyeket emlékként adták egymásnak a szabadságharc alatt, és kegyelettel őrizték meg utána is azokat. A kendőkön láthatjuk nemzetiszínű kerettel Kossuth ifjúkori portréját, Széchenyit a Lánchíddal, Klauzál Gábort stb.

A szabadságharc elvérzése után a megtorlás évei következtek. 1849 telén az elfojtó hatalom kiplakátolta: „…ki Februarius 3-tól kezdve veres tollat vagy szalagot, vagy veres szegélyű fekete szalagot, vagy bárminemű szabadság-kori jelet és nemzetőrségi köntöst viselend, minden különbség nélkül befogatik és katonaság közé soroztatik.” A felszínről eltűntek a „szabadságkori jelek”, de megjelent a trikolor a tárcákon, pénztartókon, az öltözékek szegélyein, melyeket az asszonyok hímeztek, kötöttek férjeiknek. Az 1850-ben kiadott, a Militar-Distrikts-Commando tiltó rendelkezésből: „…pörge kalapot, tollat, trikolór szegélyt viselni nem szabad”. S buzgón konfiskálta a hatalom a pörge kalapokat, tollakat, trikolorokat, s befogták a szabólegényeket, kik tán csak azért tették föl, hogy a szobalányok mutatósabbnak tartsák őket. Őellenük voltak akkor a razziák, s nem a csirkefogók ellen.

Ez időtől kezdve komponálták bele a kalotaszegi női mellesek hátoldalának burjánzó hímzésébe a címert.

kalotaszegi hímzés, kiscímerrel

A cifraszűr a 48–49-es forradalom és szabadságharc alatt a szabadlegények öltözete volt, utána pedig az ellenállás jelképe lett, ezért tiltotta törvény a viseletét.

A kalotaszentkirályi szűr fekete díszébe a mester címereket, egyet-egyet az öltözék hátára, az oldalára és az aljára is varrt.

A vörös és fekete selyemfonallal színjátszóan szőtt selyemkendők egész felületén a fekete selyemszálak közé rejtették a magyar címerek sorát, mindegyik alatt a nemzeti trikolor színeiből kötött szalagcsokor. Egyszerre láttatja a vér vörösét és a gyász feketéjét, mintha Petőfi Fekete-piros dal versének illusztrációjaként készültek volna: „Hagyjátok el azt a piros-fehér-zöld színt, / Lejárt az ideje/Más szín illeti most a magyar nemzetet / Piros és fekete. / Fessük zászlainkat feketepirosra, / Mert gyász és vér lesz a magyar nemzet sorsa”.

szűr hímzés

A tiltás a zsinóros-magyar öltözékre is vonatkozott. A dolmány, a mente és a szalaggal összefűzött női ruhaderék ez által a nemzeti érzés és a passzív ellenállás szimbólumává vált.

A női ruhát is kiegészítette gyakran a mente, mely bőségével a szoknyát, ujjának szabásával a ruhaujjakat követte.

Az 1860-as évek táján Tordán jelent meg az első szűrmente, amely bársonyból készült, zsinórdíszének kompozíciója, a hátára boruló nagy négyszögletes gallér, és a rojtban végződő zsinór a szűrre emlékeztet, innen származik elnevezése is.

szűrmenték

A magyarság ez idő tájt már elő merte venni a zsinóros magyar öltözékét, ebben jelentek meg országszerte az akadémia épületének javára rendezett vigalmakon is. Ezekben az években a magyar viselet ismét olyannyira általánossá vált, hogy a korábban beindított, majd érdeklődés híján abbamaradt férfi-divatközlönyt, mely a magyar divatot szándékozott népszerűsíteni, ismét megjelentették.

A magyar viselet külföldi elterjedéséről az 1860-ban megjelenő Wiener Elegante bécsi divatlap is tanúskodik: elegáns bálöltözékként magyar divatképet közöltek. Meg is jelent a pesti sajtóban a rosszallás: „Iszen szép az az atyafiságos megemlékezés; hanem azt kissé mégis furcsának találjuk, hogy azok a jó emberek még divatunkat is el akarják tőlünk disputálni. A párisi divatot, akárhol kapják is fel, mindig párisi divatnak nevezik: mi jogon nevezhető tehát a magyar nemzeti viselet bécsi divatnak?” Valóban, a kor férfijai és asszonyai magyar ruhába bújtak, nemzeti felbuzdulásukban még az úri rend is szűrben járt.

A nemzeti múlt jelentős személyiségeiről a 19. század folyamán több ruhadarabot is elneveztek. Legismertebb talán az atilla, amelyről a császári belügyminiszternek küldött titkosrendőri jelentés így szól: „…nemes ifjak az Árpádok és a hunok ősrégi viseletét újra behozni elhatározták… Minden jel arra mutat, hogy ez az ősrégi viselet behozatala nem a véletlen műve, hanem holmi gonosz célzattal van összekötve”

atilla

A század közepétől ismerjük az atilla rövidebb változatát, az árpádkát, a kettős ujjú kazinczyt, a magas állógalléros zrínyit, a prémszegélyű dolmányt a csokonait, meg a téli, hosszú változatát, a budát.

A reformkor személyiségéről, Deák Ferencről nevezték el a bő felöltőt, a deákot és a deákszűrt is, annak nyakas – állógalléros – változatát pedig Széchenyi-szűrnek nevezték. A korábban Schiller-gallérként ismert kihajtott inggallért a mai napig Petőfi-gallérnak hívjuk.

Gróf Szechenyi István

Kétségtelenül a kor legnépszerűbb alakja Kossuth Lajos volt. Bár a kor jeles férfijai közül többen is hasonló szakállal ékeskedtek, mégis róla nevezték el azt a körszakállt, mely a nemesi előjogok megszűntével a parasztság körében is népszerűvé vált. A körben felhajtott karimájú, pörge, „Kossuth-kalap” is róla kapta a nevét, bár az 1848-as tábornokok is ezt viselték. 1850-ben betiltották ugyan, de még a XX. században is kedvelték az Alföldön és Erdélyben egyaránt.

Kossuth-bankós a neve annak a tardi keresztszemes hímzésnek, mely 1860–70 körül keletkezhetett és még az 1950-es években is ezzel a névvel illették. Férfiingeket, női ingvállak ujját és nyakát, de kötények, kendők szegélyét is díszítették vele.

Kossuth-bankós hímzés

nyugatijelen/Murvai Miklós/magyarno.com

Hozzászólás

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


CAPTCHA Image
Reload Image

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás